H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Császi Irén: Bakszeker, járom, talyiga. Szán- és szekérformák a Dobó István Vármúzeum JátéKgyűjteményében
lítják az összekötött villás vessző közé, madzaggal rögzítik, végül egy kb. 150 cm hosszú vesz- szőt, a rudat a villás ágak közé helyezik, s egy 13 cm hosszú vesszővel középen befeszítik.28 29 József Dezső nyikómenti gyűjtésében az alábbi készítés leírást adja: „Anyaga vagy bántott, vagy héjában maradtfűzfaág és madzag. Először is vágnak egy kétágú, egyenként 2 cm átmérőjűgaly- lyat. Ezt a gallyat az elágazástól kb. 60 cm távolságra madzaggal, vágyjál megcsavart fűzfavesszővel, többszörösen rácsavarva összekötik. Vágnak két darab kb. 110 cm hosszú, egyenlő vastag, ugyancsak 2 cm átmérőjű vesszőt és egy egyenes pálcát, melynek átmérője 3 cm is lehet. A két előbbi lesz a szánkó talpa, az utóbbi pedig a rúdja. Készítenek még két darab, laposra faragott és 15 cm hosszú fadarabkát, a szánkó összeállításához. A két talpat behelyezik az összekötött kétágú rész közé, majd ráhelyezik a rudat, s ekkor a két fadarabot, mint feszítőt beillesztik, s kész a szánkó.”19 Játék kettős járom (Ltsz.: 55.377.1.) A fiúk körében elterjedt volt a ház körül felelhető munkaeszközök, pl. kis gereblye, falapát, faeke, járom és kocsi faragása. Kiemelkedő jelentőségű volt Felsőtárkány- ban a járom készítése.30 Farkas Ács Lajos járomfaragó az 1950-es években kettős és egyes jármot készített. Három fia közül a legkisebb Miklós, kilenc évesen, vonószéken, bicskával faragta a járomfőn égetett lyukkal ellátott kettős jármot. Igaz Mária gyűjtési lejegyzéséből megtudjuk, hogy „többnyire csak a faragcsálás kedvéért készített ilyet a kisfiú, mert látja az apjától. De előfordult, hogy a macskát befogta a járomba.”31 Édesapja a járom alapanyagaként az ihar, és a könnyen megmunkálható jávorfát használta fel. Több részletnél is megfigyelhető az édesapa és a kisfia által faragott j árom hasonlósága. Az aldeszkát és a. járomgallért összekötő két bélfa fölül három kis bevágással, foggal díszített.32 A járomgallér nyakának ívelése és két végének, az orrának a kiképzése a nagyméretű járom hűen kicsinyített utánzata. Igaz Mária gyűjtötte 1950-ben. 2. kép Játék kettős járom, Felsőtárkány (fotó: Lónyainé Nagy Éva) Játékszekér„rönkös kocsi”(Ltsz.: 55.376.1-3) A rönkfát oldal nélküli szekérrel, rönkös kocsin, négy kerékkel szállították. Hosszabb farönkök esetében a két tengelyt egymástól több méter távolságra széteresztették és mindkét részt a rönkfához csatolták. Ezt a típust modellálta játékként Bakondi Frigyes, Bakondi Mihály erdőkerülő 7 éves fia 1950-ben Felsőtárkányban. A rönkös kocsit puhafából, négy tömör kerékkel, az első kerekek felett 1-1 vasszög rakoncával, konyhakéssel faragta. „Lovat is csinált bele és húz- gálta az udvaron. A játékokat az eresz alatt tartotta. ”33 A fenti jármot és a rönkös kocsit Igaz Mária felsőtárkányi gyűjtőútja során vásárolta a Dobó István Vármúzeum részére, 1950-ben. 28 Adatközlő: Répás Imréné, Mátraballa. 29 József 1943.17. 30 PetecsAk 2005.47-72. 31 Igaz 1950. ENA18-67. 32 Uo. 33 Uo. 214
