H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Császi Irén: Bakszeker, járom, talyiga. Szán- és szekérformák a Dobó István Vármúzeum JátéKgyűjteményében
„Baks/eker” (Ltsz.: 2010.10.1.) A komolyabb famegmunkálást igénylő játékok bemutatása előtt térjünk ki az egyszerűbb, hajlékony vesszőből készített ősi, szánszerű csúszójárműre, a bakszekerre, mely Heves megye területén, több helyen is ismert még.8 A gyermekhez arányosított változata eredetileg a felnőttek kezdetleges szállító eszköze lehetett, a földön, fiivön húzogatva széna, lomb, rozsé csúsztatással történő szállítására használták.9 Leginkább a fiúk játéka volt, utánzó játék szállítóeszköz, kocsiféle, melynek két ágakból hajlított talpa van, vízszintes szállító része és rúdja. A Dobó István Vármúzeum játékgyűjteményébe a mátraballai típus került, Répás Imréné készítette el, gyermekkori játékára emlékezve, Császi Irén felkérésére 2010-ben. Ez a szánszerű, gyermekjátékként fennmaradt eszköz a két talpon csúszó szán archaikus előzményeihez sorolható. Paládi-Kovács Attila a magasított rakodóterű szán Észak- és Közép-európai megjelenését a bronzkor elejéig datálja.10 A szánszerű gyermekjáték főként erdős hegy- és dombvidékeinken adatolható. Ábrázolása flamand gyerekek játékaként a németalföldi festő Pieter Brueghel Gyermekjátékok című festményén is látható a 16. századból, de megjelenik id. Lucas Cranach A szent családot ábrázoló festményén (1506), a számyasoltár középső táblájának előterében.11 A bakszeker Heves megyei vonatkozású említése 1894-ből származik Istvánffy Gyula mátraalji palóc lakodalmi közléséből. A menyasszony a menyasszonytánc után ajándékot osztogatott a lakodalom tisztségviselőinek, s ezt a megajándékozottak így köszönték meg: „Ha gyereki lesz, csinyálok neki egy bakszekeret jűzja-galybaó, ha pegyig lyánya, egy bábut.”'2 A fenti forrás a kisfiúk körében igen ismert és kedvelt játékról, a bakszekerről és a lányok babájáról tudósít, melynek a készítése ez esetben a felnőttekhez köthető. Komoróczy Miklós a bakszekér rajzát közli Gömör-Kishont vármegye népe című írásában, fűzfavesszőből készült, s a tótokközött magyar játéknak nevezi.13 Gönyey (Ébner) Sándor felvétele 1938-ban megörökítette a Hont megyei Szokolyán készült bakszekeret, amint a kisfiú rúdjánál fogva húzza maga után.14 József Dezső a Nyikómenti gyermek magakészítette játékszerei cikkében szánkó megnevezéssel rajzát, leírását és játékmódját közli.15 Kunt Ernő a bakiszeker funkcióját tekintve a szegények teherszállító eszközeként és gyermekjátékként összegzi pányoki gyűjtését.16 Bakszán Esztelneken, közli Gazda Klára, hajlékony 8 Kriston 1989.526. 9 Paládi-Kovács 1977.194-195. 10 Paládi-Kovács 2001.912-917. 11 TÉSZABÓ WWW.HOMOLUDENS. hu 12 Istvánffy 1894.48. 13 Komoróczy 1903. 14 Néprajzi Múzeum Fényképgyűjtemény - NM F 80264. 15 József 1943.16-17. 16 Kunt 1974.119-124. 212 1. kép Bakszekér, játék szállítóeszköz, Mátraballa (fotó: Lónyainé Nagy Éva)
