H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Zábrátzky Éva: Ládák a palóc lakodalmi szokásokban
Már a kelengye elszállítása során számos, eredetileg mágikus célzatú szokást gyakoroltak. Hevesaranyoson 1953-ban a nyoszolyát szállító menyecskék hangosan hujjogattak, tenyerükkel ütögették az ágyak végét, talán bajelhárító céllal. Több településről ismert az az adat, mely szerint hamus fazekat törtek össze a kocsik kerekén. Az ágyvetők által összeállított menyasszonyi ágyat gyakran szétrombolták azzal, hogy a vőfély belefeküdt, kutyát, macskát vagy egy fiúgyereket dobtakbele, hogy ezzel a fiatal pár termékenységét befolyásolják. A kelengye ünnepélyes szállításának, közszemlére bocsájtásának szokása a 20. század közepéig a palóc falvakban elevenen élt. Ezt követően a szokás elhalt, ám egyes településeken az 1970-1980-as években, a teherautó térhódítása idején is megőrizték ezt a hagyományt. (Nádújfalu, Szentdomonkos) Hérész A menyasszony násznépét általában a vőlegény vőfélye, vagy násznagya hívta meg a vőlegé- nyes házhoz, a lakodalom estéjén. A menyasszony vendégei, a hérészesek pénzt, ajándékokat, kalácsféléket vittek magukkal, amiért cserébe megvendégelték őket. Mályinkán 1970-ig szokásban volt, hogy a hérészesekkel együtt ládás asszonyok ládába rakva kalácsféléket vittek a vőlegényes házhoz. Ők alakoskodók voltak, akik a kötényük alatt csengőt csörgettek, míg a kalácsokat kínálgatták.13 A menyasszony násznépe égő gyertyával vonult, a menyasszony a kapuban égő gyertyával várta őket. Az ágykiadáshoz hasonlóan itt is színlelt ellenségeskedéssel fogadták a lány rokonságát, Bodonyban a lagzisok igyekeztek a gyertyáikat eloltani. A hérészesek vendégeskedésének a célja az ajándékozás mellett menyasszonytáncon, illetve a kontyoláson való részvétel volt. A szokás megszűnésének fő oka az volt, hogy a 20. század második felére a két násznép együtt ünnepelt, így értelmét vesztette a két násznép megkülönböztetése. Egyes községek, így pl. Bodony, vagy a már említett Mályinka az 1970- 1980-as évekig őrizte a hérész hagyományát. A kutatások azt mutatják, hogy a Palócföld volt az a terület, ahol a legtovább beletartozott a menyasszonyi kelengyékbe az ácsolt szekrény. Míg a magyar nyelvterület nagy részén a 19. század első felében az asztalos készítette láda felváltotta a „szekrény” helyét, addig a Pa- lócságban az I. világháborúig, egyes helyeken még tovább is, a festett asztalos ládával párhuzamosan használták. A szakirodalomban több helyen említik azt a bodonyi adatot, mely szerint 1928-ban rendeltek utoljára egy menyasszony részére „szekrényt” az egyik szuhahutai készítőnél.14 K. Csilléry Klára szerint a lakodalmi eseménysorban betöltött szerepe volt az oka annak, hogy ilyen sokáig használták ezeket a bútordarabokat, mivel alkalmas volt a nagy meny- nyiségű ételajándék egyben tartására. Nagybátonyban és Maconkán az 1900-as évek elején a helyileg elvárt ajándékok sora a következő volt: egy kis hordó mézes pálinka, némi bor, ünnepi kalácsok -10-16 fonott morvány, egy fazék mákos ferentő, túrós lepény, fánkfélék -, egy fazék rántottéba sült hús. A megrakott szekrény kulcsa a menyasszonynál maradt, itt a lakodalom másnapján kínálgatták a lakodalmas háznál egybegyűlteket.15 A kelengyékből kikopott menyasszonyi ládák egy átmeneti időszakban a lakodalmak 13 Bakó 1987.43. 14 KXsilléry 1989.829. 15 K.Csilléry 1997.351. 206
