H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Zábrátzky Éva: Ládák a palóc lakodalmi szokásokban
legény és a menyasszony násznépe még külön-külön ünnepelt. A lakodalom estéjén 8-9 óra körül a lányos ház hivatalos vendégei, a nagyhérészesek különböző ételajándékokkal (kalács, sütemény, pálinka, bor) járultak a vőlegényes házhoz, ahol a menyasszony a kamrában fogadta őket, itt az ajándékokat a menyasszony szekrényébe rakták (ez itt az ácsolt ládát jelentheti).7 Istvánjfy Gyula A Mátraalji palócz lakodalom leírásában két alkalommal említi a tulipán- tos láda átszállítását: Mikófalván, Bekölcén szombaton, Szúcson vasárnap este viszik el az ágyneműt, ezekben a falvakban a nyoszolyóasszony, a nyoszolyólány, meg az ágyvető asz- szonyok mennek az ágyneműkért. A tulipános ládával együtt, erre rápakolva szállították el a kelengyét, a vőlegénynél táncos mulatság zárta az estét. Másodszor a kis kérész bemutatásánál említette a tulipántos ládát, amikor is a lánykiadó elbúcsúztatta övéitől a menyasszonyt, tulipántos ládáját kocsira rakták, és a nyoszolyóasszony- nyal együtt, muzsikaszó kíséretében a vőlegényes házhoz vonultak, ahol az összes násznép jelen volt, a menyasszony édesanyját kivéve.8 Benkóczi Emil 1908-ban A felnémeti nász címmel közölt tanulmányt az Ethnographiában. Leírása szerint a menyasszony az ágynemű és a nyoszolya mellett egy szekrényt és egy tulipános színes czifravirágos ládát vitt a házasságba, amiben az ágyvitel alkalmával kalács, sütemény, s egyéb apróság volt.9 10 11 Ágyvitel A Palócföldről a 20. század folyamán sokasodó néprajzi leírásokból tudhatjuk, hogy az ágyvitelnek kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatai alakultak ki falvanként, vidékenként. Bakó Ferenc első nyomtatásban megjelent tanulmánya az Ágyvitel Őrhalomban'0 nógrádi kutatását mutatja be. Bakó évtizedeken keresztül foglalkozott a palóc lakodalom szokáskörével, ennek összegzése a Palócföldi lakodalom tudományos ismeretterjesztő kötet, amelyben a kelengye elszállítása is külön fejezetet kapott. Ez a kötet a palóc kutatás lakodalomra vonatkozó gyűjtéseit összegezte, a gyűjtések eredeti szövegei a Dobó István Vármúzeum néprajzi adattárában megtalálhatók. Bakó Ferenc szerint a palóc lakodalomban csupán a menyasszonyágy elszállításának időpontja tekinthető etnikus specifikumnak. „Nógrád, Heves, Borsod és Gömör megyék palócnak nevezett lakossága ezt a szokást az esküvő előtti estére teszi, eltérően az általánostól, mely szerint a menyasszony ágyát a lakodalom napján és az esküvő után, gyakran a kérésszel együtt viszik át a vőlegényes házhoz.1 Az ágykiadás jellemzőit a következőben foglalhatjuk össze: Az ágyért csengővel, szalagokkal ékesített lovas kocsikkal indultak el a vőlegény küldöttei: a vőfély, a vőlegény barátai, ágyvivő lányok. Az ágykiadás szokásában sem a menyasszony, sem a vőlegény nem vett részt aktívan. A menyasszonyos háznál ellenségként fogadták őket, az értékes kelengye helyett értéktelen lomokkal próbálták útjukra bocsátani őket. A feldíszített lovak díszeit rongyokra, toliakra cserélték. Miután bejutottak a lakószobába, a vőfély a menyasszony násznagyával, illetve a nyoszolyóasszonyokkal alkudozni kezdett a valódi kelengyére. Az ágyneműt, 7 Pintér 1891.97-109. 8 Istvánffy 1894.42 -44. 9 Benkóczi 1908.36-41. 10 Bakó 1948. 11 Bakó 1983.105. 204
