H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bodó Sándor: Múzeumalapítók Európában a 19. század végéig 161 Veres Gábor: Muzeológia és műemlékvédelem. Adatok Szmrecsányi Miklós egri tevékenységéhez
2. kép Mesterjegyek a várszékesegyház kövein. Krompecher László műegyetemi asszisztens rajza Szmrecsányi Miklósnak 1927. május 4-én írt levelében. Forrás: EFL AN Comissio pro arte sacra 1930 l.d döntéshozók, illetékesek is megkapták. Közbenjártak az építmény megmentése érdekében, de sajnos eredménytelenül, ezért 1934- ben — Szmrecsányi kérését elutasítva - ezzel az üggyel már nem látták értelmét, hogy újra foglalkozzanak. Az egyházmegye területéről több építész, restaurátor számol be folyamatosan Szmrecsányinak a munkálatok állásáról. Krompecher László műegyetemi asszisztens még a vári székesegyház köveinek mesterjegyeit is lerajzolta egyik levelében. (2. kép) Szmrecsányi elsőként ismerte fel, hogy az egri vár műemléki megóvása, helyreállítása csak abban az esetben rendeződhet megnyugtatóan, ha ezzel kapcsolatban egy átfogó program születik. Fontosnak tartotta, hogy rögzítsék a célokat és az egyes lépéseket. A helyreállítási program elkészítését azért szorgalmazta 1936-ban, mert néhány éven belül jó esélyt látott annak megvalósítására. Sürgette a kérdést az is, hogy két esztendeje már nem folytak munkálatok, a megkezdett ásatások befejezetlenül álltak. Az Egri Egyházmegyei Egyházművészeti Bizottság elnökeként az 1936. január 26-i ülésen terjesztette elő javaslatát „az egri vár fontosságára és az Egyházművészeti Bizottságnak azzal kapcsolatos feladatára"12 vonatkozóan, melyben az alábbi indoklást olvashatjuk: „Az egri vár az országnak egyik legkiválóbb műemléke. A egri várban Eger középkori nagy püspökeinek székesegyházi építkezéseiből megmaradt monumentális rommaradványai az egri egyházmegye magas színvonalú művészettörténeti múltjának megbecsülhetetlen dokumentumai... Történeti és művészeti értékű műemlékeken semmiféle átalakítást, javítást nem szabad végezni vagy végeztetni a Műemlékek Országos Bizottságának rendelkezése nélkül. ” Nagyra értékelte Pálosi Ervin munkáját a kazamata salaktól és omladéktól való megtisztításában, de a székesegyház kiásása kapcsán közbelépett, és annak szakszerű megvalósításához a műemléki bizottságnál való közbenjárására Möller István műegyetemi tanárt nevezték ki. A maga korában a középkori építészet legkiválóbb kutatójának számító Möller alkalmanként látogatta meg a feltárásokat, a helyszíni munkálatokat Csemegi József irányított. Möller 1934 őszén bekövetkezett halála után azonban Csemegi megbízatása is megszűnt. A következő évben Szmrecsányi Miklós meghívta a műemléki bizottság új elnökét, építészét és előadóját22 23 Egerbe. Az ása- tások/helyreállítások azonban közel két évig - a megbízott építész Lux Kálmán betegsége miatt - nem folytatódtak: „a vár tere fel van dúlva, - igen kedvezőtlen benyomást tesz az idegen látogatókra". Szmrecsányi terve az volt, hogy az egri vár ügye bekerüljön a Szent István Év (1938) központi programjába, biztosítva ezzel a helyreállításhoz szükséges összeget is: „A Szent István év műemléki programjában nemcsak az Esztergomban, hanem Székesfehérváron és az egri várban lévő elsőrendű fontosságú történeti rommaradványok befejezett helyreállításának ünnepélyes felavatása országos jelentőségűvé válhasson.” 22 EFL AN Comissio... Jegyzőkönyv. 23 Gerevich Tibor elnök, Lux Kálmán megbízott építész, Genthon István előadó. 189
