H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bodó Sándor: Múzeumalapítók Európában a 19. század végéig 161 Veres Gábor: Muzeológia és műemlékvédelem. Adatok Szmrecsányi Miklós egri tevékenységéhez
„Az érseki líceum múzeuma részére 1921. april 17-én, 1768/921. sz. s. kiadott szervezeti szabály- zat"8-ról szóltak. Ettől az esztendőtől a szabályzat 1930-ban történő nyomtatott megjelenéséig ezt az iratot tekintették hivatalosan a múzeum szabályzatának. A két dokumentumot összevetve jól láthatók a múzeumban történt változások a nyilvántartás, rendszerezés, gyűjtemény-feldolgozás stb. területén. Ugyanakkor több mondat is van, ami megegyező a közel egy évtized eltéréssel kibocsátott iratokban. Ez is bizonyítja, hogy az 1921 -es levélbe foglalt, szakmai szempontból is messzemenően helytálló szabályzat ugyanúgy Szmrecsányi Miklós munkája, mint az egy évtizeddel későbbi. Érdekes adalék az intézmény történetéhez, hogy a levélben a múzeum Bartakovics Béla érsek által történt 1872-es megalapítását tényként közli. Ezt az évszámot a kutatók is valószínűsítették a múzeum történetének áttekintése után, de az alapító okirat mindezidáig nem került elő. Ha létezett ilyen dokumentum, Szmrecsányi által még ismert lehetett száz esztendővel ezelőtt. A szabályzat 1921-es kibocsátása egyértelműen összefügg az előző évben a szépművészeti gyűjteményben történt rendezéssel, leltározással, melyet első lépésnek tekintettek és valamennyi gyűjteményre kiterjedő célként kívántak megvalósítani. Itt tapasztalhatták meg, hogy a múzeum immár intézményesült, a fél évszázada gyarapodó gyűjtemények szakszerű rendezés, nyilvántartás nélkül áttekinthetetlenné válhatnak, ezért volt szükség gyökeres intézkedésre. A múzeum történetének első fél évszázadában, a századfordulót követően történtek már félbe maradt rendezési kísérletek, de a szépművészeti volt az első gyűjtemény, amiben a megkezdett munka befejeződött minden műtárgy vonatkozásában. Az első szabályzat megjelenésével párhuzamosan történt meg a líceumi és a múzeumi gondnokság különválasztására is. A múzeumi feladatok már jelentettek annyi elfoglaltságot, amit a líceumi gondnok munkakörébe már nem foglalhattak bele. Az első külön megbízott „múzeumi őr" kinevezést Kiszely Imre főkáptalani karsegéd, hitoktató kapta az érsektől. A szabályzat kibocsátása és a múzeumi őr kinevezése nem véletlenül történt meg egy időben: az abban foglaltak pontos betartását a múzeumi őr személyes felelősségeként határozták meg. A pontos részletekre való törekvés eredményeként a múzeumról is fontos pillanatképet kapunk 1921-ből: „Intézkedéseimet a legapróbb részletekre is kiterjesztem azért, hogy hivatali, vagy múzeumigyakorlottságnélkül is mindenben meg lehessen azoknakfelelni, s a felügy elő kanonok is azokban kellő irányítást találjon."9 A múzeum intézményesülésének természetes velejárója volt, hogy a működéssel kapcsolatban keletkezett, immár jelentős mennyiségű iratot is szakszerűen kellett tárolni és kereshetőségét biztosítani. A szabályzat a rendszeres irattári kezelést tette kötelezővé. A múzeum alapításától fennmaradt irtok jegyzékét, azok rövid kivonatával, valamint a folytatólagos vezetést lehetővé tevő íveket egy félvászon kötésű iktatókönyvbe foglalták. A múzeum őrének ettől kezdve minden beérkező és kimenő hivatalos levelet, iktatószámával be kellett a könyvbe vezetni. Nagy figyelmet fordítva a káptalannal folytatott levelezés és a múzeumba kerülő tárgyak átadásával kapcsolatos iratok iktatására. A múzeum szakmai működésével kapcsolatban természetesen kiemelt jelentőségű a 8 EFL AN Comissio pro arte sacra 1930 1 .d. Az 1921. évi november hó 12-én tartott tanácskozmányban - 551../1927. sz. 9 EFL AN Comissio pro arte sacra 1930 1 .d. Szmrecsányi Lajos érsek levele a Főkáptalanhoz. 2. oldal. A további adatok is ebből az iratból származnak, ezért csak az ettől eltérő források kapnak külön lábjegyzetet. 185
