H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bodó Sándor: Múzeumalapítók Európában a 19. század végéig 161 Veres Gábor: Muzeológia és műemlékvédelem. Adatok Szmrecsányi Miklós egri tevékenységéhez
Veres Gábor MUZEOLÓGIA ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM Adatok Szmrecsányi Miklós egri tevékenységéhez1 Eger, kulturális örökségét tekintve, hazánk egyik ékköve. Bár a barokk értékek meghatározók, de több korszakból is származnak jeles építmények. Látogatószámukkal is kiemelkednek a városban működő múzeumok, melyek a tárgyi örökség ritka darabjait, gyűjteményeit őrzik és mutatják be a látogatóknak. Szerencsés a település, hogy ilyen nagy múltú épületekkel és tárgyakkal rendelkezik: jórészt elkerülték Egert a két világháború pusztításai és a szocialista iparosítás. A mai irigylésre méltó helyzet azonban nemcsak szerencse kérdése, az értékek megóvásán nagyon sokan dolgoztak az elmúlt évszázadok során. Nekik köszönhető, hogy jelentős részben ép örökségről: ma is meglévő épületekről, tárgyakról beszélhetünk, nem pedig csak történeti, régészeti kutatással feltárt objektumokról. A lelkes lokálpatriótáktól a tudósokig több száz embert említhetnénk Eger múltjából, akiknek a város mai arca, örök- • ■ kép Szmrecsányi Miklós (1854-1936) p ' rorras: Eger művészétéről, 1937 sége sokat köszönhet. Volt, aki kisebb, volt, aki nagyobb részt vett ki ebből a munkából. Szmrecsányi Miklós az egyik olyan tudós volt, aki jelentős részt vállalt a 20. században az örökségvédelemben. Elsősorban azzal, hogy szakmai műveltségére építve tudományos alapokra helyezte a kulturális örökség feldolgozását, megóvását. Szmrecsányi szép karriert futott be Budapesten. Jogi és művészettörténeti tanulmányait egyaránt jól kamatoztatta. Fontos pozíciókat töltött be az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatban, majd 1895-től a Vallás- és Közoktatási Minisztérium Művészeti Osztályának vezetője lett. 1899-ben miniszteri tanácsosi címmel vonult nyugalomba.2 Testvére Szmrecsányi Lajos révén került kapcsolatba Egerrel, aki már az 1890-es évek elejétől az egri érsekségen teljesített szolgálatot titkárként, apátként, majd segédpüspökként, 1912-től pe- dig egri érseki kinevezést kapott. A fővárosban elismert szaktekintélyként számon tartott Szmrecsányi Miklóst ámulatba ejtette a vidéki város műemléki gazdagsága és vonzották az ezzel kapcsolatos feladatok. Ez inspirálhatta abban a döntésében, hogy a századfordu1 A kutatást és a tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1 -16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta 2 Kiss 2007.245. 183
