H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
megvalósítása érdekében. Zürich fontos érve volt, hogy a város szívesen biztosít épületet a múzeum számára. Később öt város jelentkezett a nemzeti múzeum helyszínéül: Genf, Basel, Bern, Zürich és Luzern. 1891-ben aztán szavazás eredményeként kapta Zürich városa a lehetőséget a „Schweizerisches Landesmuseum” megvalósítására. (Időközben elálltak a „Nationalmuseum” megnevezéstől.) Az új múzeum kapuit 1898-ban nyitották meg a közönség előtt.36 Az osztrák tartományi múzeumok alapítása ugyan már 1811-től megindult,3' Bécsben mégis csak 1876-ban adták át Ferenc József császár és királynak azt a „Generalprogramm”-ot, amelynek révén az udvari gyűjteményeket múzeumi struktúrába kívánták rendezni. A „K.u.K. Naturhistorisches Hofmuseum” 1889-ben, a „Kunsthistorisches Museum” 1891- ben nyitotta meg a kapuit.38 Bukarestben 1834-ben, Belgrádban 1844-ben, Zágrábban 1846-ban, Szófiában 1893-ban kezdte meg működését nemzeti múzeum.39 A lengyel múzeumok múltja az ország újkori történetének tükörképe. 1775-ben ugyan a Szejm elé terjesztették a „Musaeum Polonicum” tervét, de az ország 18. század végi felosztása a tervezet megvalósítását is megakadályozta. Számos egyéni kezdeményezéssel a 19. század elejétől ugyan a lengyel területen gazdag múzeumok jöttek létre, de nemzeti múzeum alapítására Krakkóban csak 1879-ben került sor, Varsóban pedig az 1862-ben megalakult szépművészeti múzeum kapott minőséget jelző új megnevezést 1916-ban „Muzeum Narodowe”-ként. Napjainkban azonban szinte valamennyi vajdaság múzeumának nevében benne van a nemzeti jelző.40 A tartományi és városi múzeumok létrehozásában szinte egész Európában nagy jelentősége volt a történeti-művelődési egyesületeknek, társaságoknak. Nyugat- és Közép-Európában se szeri, se száma a 19. század folyamán egyesületek-társaságok által szervezett és működtetett tartományi és városi múzeumoknak. Angliában a 18. század utolsó évtizedeiben az ipari forradalom következtében előállt gazdasági és társadalmi átrendeződés a városok és a feltörekvő polgárság öntudatának megerősödését eredményezte. A londoni egyesületek (mindenekelőtt a „Royal Society”) hatására egymás után alakultak az irodalmi, filozófiai, művészeti társulatok. Az 1793-ban alakult Newcastle-i irodalmi és filozófiai társulat feladatkörébe a matematika és régiségtan („Antiquities”) is beletartozott.41 1812-ben a Liverpool-i irodalmi és filozófiai társaság hozott létre egy természettudományi múzeumot. Példájukat Plymouth 1818-ban, Bristol 1823- ban, Bath városa 1825-ben, s ugyancsak 1825-ben Canterbury követte. De Götz-Tilman Mellinghoff tömegesen mutatott be a 19. század első feléből történeti és régiségtani társulatokat, amelyek Angliában városi múzeumokat és könyvtárakat hoztak létre. A civil támogatások nem csupán gyűjtemények felajánlásával valósultak meg, hanem sokan jelentős összegekkel támogatták múzeumok és könyvtárak együttes létesítését.42 Fontos tényként állapította meg, hogy kezdetben hosszú időn át a természettudományi gyűjtemények jelentették a gyűjtés fő irányát. A civil kezdeményezések eredményezték a múzeumok alapítását, 36 Zimmermann 1981.140-142.; Furger 1992.203.; Sturzenegger 1999.; Hess 2010.187. 37 Friedl 2004.268. 38 Seipel 1992.63. 39 Opris 1994.10-11.; Skiljan 1996.8. 40 Godlewski 1992.160-163. 41 Mellinghoff 1977.85. 42 Uo. 91. 165
