H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
Van Európában három nemzeti múzeum, melyeket tudományos, régiségtani vagy régészeti társulatok, egyesületek hoztak létre. Egyikük a koppenhágai dán „Nationalmuseet”, amely 1807-ben nyitotta meg kapuit. A nemzeti érzés és az ország speciális konfliktushelyzete (a napóleoni háborúk idején a dánok a franciák mellé álltak), aminek következményeként az angol hajóhad Koppenhágát 1801-ben, majd 1807-ben megtámadta, s a királyi kincstárból mindkét dél-jütlandi aranyszarvat eltulajdonították. Egy, a nemzeti szimbólumról szóló aktuális költemény (1805, „Guldhornene”) hatására költők és tudósok régiségtani társulata határozta el a nemzeti múzeum létesítését.18 Prágában 1818-ban alapítottak nemzeti múzeumot. Alapításának eszméje 1789-ben született, amikor a bohémiai tudományos társaság a múzeum létesítését célul tűzte. Egy nemesi proklamációval aztán 1818-ban alapították a „Vlastenecké muzeum v Cechách” intézményét. Neve többször változott: 1848-tól „Ceské muzeum”, 1854-től 1919-ig „Muzeum Královstvi Ceského”, majd „Národni muzeum” volt. Első gyűjteményeit cseh patrióta arisztokraták adományozták, gróf Kaspar Maria Sternberg vezetésével. Az intézményt kezdettől fogva a cseh nemzeti múzeum társasága tartotta fenn, s csak 1934-től vették állami tulajdonba és fenntartásba.19 A cseh nemzeti múzeumról 1899-ben röviden Semayer Vilibáld számolt be az Ethnographia hasábjain. Irt arról, hogy a múzeumalapító egyesület alapszabálya kimondta, hogy „a múzeum tartalmazza mindazon tárgyakat, melyeket hazánkban maga a természet és az emberi szorgalom valaha létrehoztak”. Beszámolt a múzeum „cseh-tót néprajzi gyűjteményéről”, népviseletekről, kocsi mintákról, remekbe faragott guzsalyokról, kévekötőkről, mángorló deszkákról, csipkékről, hímzésekről, stb. Hozzátette: „legalábbis fele Magyarországon gyűjtve".20 A harmadik egyesületi alapítású nemzeti múzeumot Finnországban 1884-ben afinn régészeti bizottság létesítette Helsinkiben. A bizottság a szenátus megbízása alapján foglalkozott a múzeum épületének megtervezésével is. Megnyitására 1901 -ben került sor.21 A német nemzeti múzeum (Germanisches Nationalmuseum) ügyét egy 1817-ben keletkezett emlékirat („Über deutsche Volks-Museen. Einige fromme Worte über deutscher Altertümer und Kunst”)22 indította el, majd a frank nemes Hans Freiherr von und zu Aufsess iniciatívája nyomán 1852 óta működött Nürnbergben. Elivatalosan azonban csupán 1871 -tői letéteményes intézménye a német művészetnek és kultúrának.23 Párhuzamosan Münchenben is létrejött Aufsess régi, de 1852-ben újra felvetett („historisch-antiquarisches Nationalmuseum”) terve alapján a királyi jóváhagyással 1855-ben megnyílt „Bayerisches National-Museum”.24 Spanyolországban ugyan már a 16. és 17. században II. Fülöp és IV Fülöp uralkodása idején lehetőséget nyújtottak a közönségnek, hogy a királyi udvar művészi remekműve18 Rasmussen 1977.38.; Wilson 2006.4S-48. 19 Stloukal 1992. 142.; Burian 1977. 13.; Marosi 2007. 74.; http://www.prague.eu/de/objekt/orte/696/ nationalmuseum-hauptgebaude-narodni-museum. [utolsó letöltés: 2015. július 3.]; https://wikipedia.org./wiki/ Nationalmuseum_(Prag). [utolsó letöltés: 2015. július 3.] 20 Semayer 1899.47-54. 21 Kopisto 1981.111-112. 22 Georg Wilhelm Issei udvari tanácsos emlékirata. Vieregg 1991.221. 23 Burian 1977.13.; Bott 1992.169.; Marosi 2007.74.; http://www.gnm.de/museum/geschichte-und-architektur. [utolsó letöltés: 2017. február 16.] 24 Glaser 1992.185-186.; ír a bajor nemzeti múzeum alapításáról. Semayer 1898.389. 163
