H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
Bodó Sándor MÚZEUMALAPÍTÓK EURÓPÁBAN A19. SZÁZADVÉGÉIG Az európai kultúrában gyökerező kulturális intézmény, a múzeum a reneszánsz idején egybe esett a természet történetével. A tudományos elit az organizációt mint „museaeum", „elabora- tory" vagy „repositorium” jelölte. Paula Finálén 16. századi olasz példái a firenzei, ferrarai, ve- ronesei, nápolyi, stb. gyűjteményeket mint „Theater der Natur”-t említették.* 1 16-17. századi gyűjtemények példáinak hosszú sorát idézi a természettudományos múzeumok köréből, mint anatómiai színház, kémiai laboratórium, studio, stb. Finálén úgy összegezte a vizsgált korszak múzeumait, mint olyan flexibilis struktúrákat, amelyeket a legkülönbözőbb természetfilozófiák könnyen alkalmaztak. A 17. században a gyűjtés, mint tudományos aktivitás, integrált alkotóeleme volt az arisztoteliánus természetkutatók, a jezsuita kísérletezők, a Bacon- és Galilei-hívők elfogadott praxisának. Egyes gyűjtemények ebben az időben alakultak, átalakultak vagy megszűntek, de a 17. század végén a természetkutatók a múzeumot mint legfontosabb intézményüket hozták létre.2 R. Várkonyi Ágnes a múzeumok genezisét bemutató írásában összegezésként a következőkre utalt: „A múzeumok a tárgyak, könyvek, alkotások összessége, s mint ilyen, sajátos látvány-enciklopéáia. Egyetemes tuáást őrző és kínáló mivoltában az ország, a nemzet státusszimbóluma. Megszületésénél a felvilágosoáás írói és szaktuáósai bábáskoátak, Newton, Locke, Montesquieu, Voltaire, Winkelmann, Diáerot, a skót Percy és mások. S múzeum nélkül a felvilágosoáás elképzelhetetlen.'3 4 5 A múzeumok korai európai létesítéséről legutóbbi írásaiban Marosi Ernő rajzolt körképet. Példaként a talán leghíresebb mantovai Palazzo Ducalé-ban berendezett stuáiolót idézte, amelyet Isabella d’Este építtetett a 16. század elején (felirata 1522-es befejezésre utal). Andrea Mantegna allegorikus festménye a Múzsák templomaként ábrázolja ezt a szobát és gyűjteményt, „s ez jelenti - a kifejezést ugyan itt még nem találjuk - az ilyenfajta tér Musaeum elnevezésének kiináulópontját.”* „A museum a humanisták stúdiói óinak ritkább, a múzsák szentélyére utaló, emelkeáettebb elnevezése: áolgozószoba, áe könyvek és figyelemre méltó tárgyak gyűjteménye (ritkaságok, curiosa) is egyben.” Példaként Paolo Giovio püspök comoi villájában berendezett könyv- és portrégyűjteményéről is szólt, melynek felirata „Musaeum Jovii Scriptis et Imagine Claret” volt (1539-49). Emellett utalt a bolognai patrícius Ferdinando Cospi példájára, aki 1660-ban a bolognai szenátusnak adományozta múzeumát, s 1677-ben publikálta természeti ritkaságokat tartalmazó „Museo Cos- piano”-ját.s Angliában a 17. század első felében nyílt meg az első nyilvános múzeum. A „Musaeum Tradescantianum”-ot Dél-Londonban a botanikus ifjabb John Tradescant * A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplexfejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta. 1 Findlen 1994.193-194., 197-198. 2 Uo. 196-203. 3 RVárkonyi 2003.23. 4 Marosi 2012.22. 5 Uo. 25.; Marosi 2016. 76-77.; Vö: https://en.wikipedia.org/wiki/Paolo_Giovio. 2016. 07. 22.; Findlen 1994.194,205.; https;//en.wikipedia.org/wiki/Ferdinando_Cospi. [utolsó letöltés: 2016. július 22.] 161
