H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
Lukács László PÜNKÖSDI ZÖLDÁG-HORDÁS Petercsák Tivadar szülőhelye, Filkeháza (Abaúj-Toma m.) népszokásait bemutató könyvéhez a görög katolikus templom zöld gallyakkal történő díszítéséről és a májusfa-állításról is megemlékezett: „Amikor a legények befejezték a templom díszítését, akkor mentek az erdőre májusfát lopni a lányoknak. Több méter magas hársfát állított a legény annak a lánynak a kapujába, aki neki tetszett vagy akinek udvarolt.”' Hegyköz című tájmonográfiájában Petercsák Tivadar bővebb tájékoztatást nyújtott a szokásról: ,A legények csoportosan lopták a jávor-, juhar- vagy hársfát, és régebben minden lány kapujába állítottak. Ha udvarolt a lánynak, színes papírszalagokkal is feldíszítette a legény. A magas, legally alt fának csak a tetején maradt egy ’szép karika, olyan mintegy alma.’A fát kerítésoszlophoz, kapufélfához kötözték, s a legények rendszerint alatta éjszakáztak, nehogy mások elvigyék. A legények másnap bort kaptak a májusfáért."* 1 2 Petercsák Tivadar idézett adataihoz kapcsolódva a pünkösdi zöldág-hordást mutatom be. A Fejér megyei Gyúró községben az 1940-es évek elejéig élt a pünkösdhétfői zöldág-hordás szokása, amit 1951 pünkösdjén „a Magyar Néprajzi Társaság keskenyfilmre vétetett a Néprajzi Intézet és a Néprajzi Múzeum dolgozóiból alakult munkaközösség révén.’3 A film rendezője Szoboszlainé Raffay Anna, operatőre Keszi-Kovács László volt.4 Raffay Anna a filmezés kapcsán fényképfelvételeket és alapos leírást is készített a szokásról, amelyeket a budapesti Néprajzi Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őriz.5 Gyúrón pünkösd délutánján a legények menyasszonyuk, szeretőjük házához egy-egy kéve zöld fuzfaágat vittek.6 A leányok egy hosszú meszelőnyelet a zöldágakkal, pünkösdi rózsával, orgonával, szalagokkal és rózsás kendőkkel díszítettek fel. Pünkösdhétfő hajnalán a legények lóháton jöttek el a zöldágért a lányos házakhoz. A lovas legények a falun kívül gyülekeztek, majd a harminc-negyven legényből álló bandérium a felékesített zöldágakkal megindult a falu felé. Mögöttük zöld gallyakkal és szalagokkal feldíszített lovas kocsikon a 14-17 éves kislegények mentek. Ok még nem járhattak kocsmába, bálba, pünkösdhétfőn nem ülhettek lóra, tízen-tizenketten ültek egy kocsin. Népdalokat, katonanótákat énekelve vonultak végig a falu utcáin. A kislegények csoportjában hegedűvel, harmonikával kísérték az éneklést. A gazdák a kisajtóban borral kínálták a zöldággal elvonuló legényeket, akik leszálltak a lóról, és a házbeli leányokkal táncoltak. Miután a község valamennyi utcáján végigvonultak, visszamentek a hajnali gyülekező helyére. Itt az első legény megadta a jelet, amire ki-ki vágtatva elindult a zöldággal a kedvese * A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1 • 16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplexfejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta. 1 Petercsák 1985.58-59. 2 Petercsák 1978.96. 3 Szoboszlayné Raffay 1951.1. 4 Csorba 1995.69. 5 Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára, Budapest. Ltsz.: 1951.1.; Szent István Király Múzeum Néprajzi Adattára, Székesfehérvár. Ltsz.: 51.2.; Néprajzi Múzeum Fotótára, Budapest. Ltsz.: 100576-100582. 6 Szoboszlayné Raffay 1951.1. 151
