H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Köszöntők: Bodó Sándor, Berecz Mátyás, PapJózsef, S. Lackovits Emőke
Kedves Tivadar! 1981-ben érkeztél a Dobó István Vármúzeumba, vezetted a tudományos és gyűjteményi osztályt, 1983-tól tudományos titkár, majd igazgató-helyettes, végül 1989-től 2008-ig a Heves Megyei Múzeumi szervezet igazgatója voltál. Vezetésed alatt a Dobó István Vármúzeum magas színvonalú tudományos, muzeológiai és közművelődési tevékenységet folytatott, és meghatározó kulturális intézménye volt Eger városának és Heves megyének. Megújult s szakmai nívódíjat kapott a Gótikus püspöki palota egri vár történetét bemutató állandó kiállítása (2001), újjárendeztük az Egri Képtárat (1996), új helyre költözött a Palóc kiállítás (1994), létrejött a Megyeháza börtönépületében Heves Megye és Eger újkori történetét bemutató, alapos kutatásokra épülő állandó kiállítás (1992). Birtokba vettük a Sas úti raktárbázist, de a szigorú műemléki felügyelet és a nehezen csordogáló pénzügyi támogatások dacára jelentős eredményként elkészült az egri vár régészeti és felújítási munkálatai keretében a korai keresztelőegyház, a Rotunda és a Dobó-bástya nagyszabású rekonstrukciója. Új látványelemekkel bővült a föld alatti kazamatarendszer is. Az új helyszínek gyarapították a lehetőségét a tudományos és ismeretterjesztő konferenciák, kiállítások, múzeumi foglakozások, várjátékok (Végvári Vigasságok), történelmi programok megrendezésének. A 90-es évektől évi 400 ezer látogatóval a vármúzeum az ország leglátogatottabb múzeuma lett. A kiemelkedően eredményes munka elismeréseként nyerte el a Dobó István Vármúzeum 2001 -ben „Az év múzeuma”, majd 2004-ben a „Vendégbarát múzeum” címet, 2005-ben pedig az újonnan kialakított, korszerű kiállítás és rendezvénytér látogatóbarát hasznosításáért részesült elismerésben. Irányításoddal folytatódtak a megye és a város folyamatos néprajzi, régészeti, történeti, művészeti és irodalomtörténeti kutatásai. Kiemelkedő projekt volt „Tradíció és továbbélés” címmel Heves megye népművészeti hagyományainak feltárása 2002-2004 között, valamint Heves városának tematikus kutatása, majd az egri hóstyák történeti-néprajzi feltárása. Számos néprajzi kiállítás közül összegző áttekintést nyújtott a Heves megye tárgyalkotó népművészetét bemutató tárlat. Nemzetközi jelentőségű volt az európai neolitikum kutatásába való bekapcsolódás. Az 1990-es évek közepétől induló nagyberuházásoknak, az M3-as autópálya nyomvonalán végzett ásatásoknak köszönhetően a régészeti gyűjtemény jelentős számban gyarapodott. Ennek eredményeként a múzeumi háttérmunka, a restaurátori tevékenység körülményei is minőségi javuláson mehettetek keresztül, de a raktári körülmények javítására (például a képraktár felújítása) is nagy hangsúlyt fektettél. Igazgatóságod alatt elkezdődött, ugyan még gyerek cipőben járt, a gyűjtemények korszerű nyilvántartása, a digitális adatbázisok kiépítése. A múzeum gyűjteményeinek gyarapításához több mint 2800 kvalitásos darabbal járultál hozzá, melyek a szőlőművelés, borászat, erdőhasználat tárgyi emlékeit foglalják magukba, de boldogi gyűjtésed népviseletei darabjai, valamint archív fotói a fotótár és adattár gyarapításai is kiemelkednek a kollekcióból. 1988-tól kezdeményezésedre Faragó Lóránt egri fényképészmester játékkollekciójának megvásárlásával - mintegy 2000 db - létre jött a Játékgyűjtemény. 1989-től házigazdája voltál a múzeum szervezésében kétévente megrendezésre kerülő, a hazai történelemtudomány területén országos jelentőségre szert tett végvári konferenciák13
