H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Nyári konyhák Heves megyében sajtódokumentumok tükrében. „És most, kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot - tanulj, szórakozz, nevess.”
Az elemzés további részében a kulturális-társadalmi kontextus feltárása elsődleges a minél objektívebb eredmény eléréséhez. Az újságírói hivatás változása, az újságíró személye, identitása, értelmiségi volta meghatározza a téma közvetítésének fókuszát, stílusát. Az elemzés másik fontos szempontja a szöveg és a vizuális információ együttes analízise, ahogyan azt Gyáni Gábor megfogalmazta: „Elodázhatatlan például a sajtó szövegeinek, valamint a sajtó vizuális információinak retorikai elemzése. Vagy, miután az újságok olykor mint életmódmintákat, életvezetési stratégiákat megfogalmazó, azokat hatásosan terjesztő médiumok kerülnek elé, vagy mint amelyek a politikai viselkedés (a választói magatartás) befolyásolásában játszanak közvetlenül nagy szerepet, szimbólumokként fogjuk fel és így is elemezzük őket."5 A helyi lapok egy adott kor krónikásai, hiszen írásaikban, cikkeikben, híreikben, hirdetéseikben a helyi politikai, gazdasági, kulturális folyamatok érhetők tetten. A lapok feltárják a lokális életet megyei, városi és települési szinten egyaránt. De feltűnnek bennük az ipari üzemek, szövetkezetek, iskolák, intézmények mindennapjai is. A lapokban sok olyan információ van, amely máshogyan nem található meg.6 Erre építve kutattam a három Heves megyei újság teljes online adatbázisát, hogy megvizsgáljam, milyen adatokat biztosít a kutatás egy épülettípusra vetítve. Mi sejlik fel a mindennapi életből, a rendeletekből, egy-egy kor mentalitásáról és törekvéseiről, az emberek hozzáállásából és véleményéből? Milyen írástípusokban jelenik meg a nyári konyha A mik- rotörténelmi megközelítés a kutatás számára új dimenziót kölcsönöz, természetesen a forrás kritikus megítélésével. A vizsgált újságok A kutatás keretében vizsgált újságok közül a legkorábbi az Eger című lap, amely 1863. július 2-án jelent meg először, első szerkesztője Vida József költő, az Egri Érseki Lyceum jogakadémiai nyilvános, rendes tanára volt. Ezután 1871-től Szabó Ignác, és később Dr. Fekete Ferenc dolgoztak a lap szerkesztőjeként. 1893-ban az újság megszűnt, és csak 1910-ben indult újra; szerkesztője Breznay Imre címzetes tanítóképezdei igazgató volt. 1914-ben újra megszűnt a lap, feltehetően a háború miatt. Az újság megjelenési ideje több alkalommal változott. A lap a mérsékelt politikai irányzat híve volt, nyíltan Deák-párti.71915-1944 között szintén Eger címmel jelent meg napilap Egerben. A Tanácsköztársaság bukását követően az újságok többsége megszűnt. A helyi újság 1919 augusztusától az Egri Népújság nevet vette fel, 1929. február 28-án jelent meg az utolsó száma. Barsy Károly, Breznay Imre, Óriás Nándor és Urbán Gusztáv voltak a politikai napilap szerkesztői. 1929-től ismét nevet változtatott az újság, és Eger címmel jelent meg naponta. A szerkesztők Urbán Gusztáv, majd Kapor Elemér voltak. A lap változatos témákról tudósított, 1933 és 1938 között Eger-Gyöngyösi újság címmel jelentették meg.8 A Népújság (1953-1989) megyei lapként 1953-tól jelent meg, csütörtökönként és vasárnap. A lap a Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei Pártbizottságának kiadványa volt. 5 Gyáni 2006. 6 http://www.brody.iifhu/hu/node/20091 [utolsó letöltés: 2016. szeptember 19.] 7 https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_hevesmegye_eger_hetilap/ [utolsó letöltés: 2016. október 10.] 8 https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_hevesmegye_eger_napilap/ [utolsó letöltés: 2016. október 10.] 138
