H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Verők Attila: „...ciszternák, csűr, magtár és feredőház... " Az etnográfiai gondolkodás korai megnyilvánulása Johannes Honterus Rudimenta cosmographica (1542) című munkájában
a későbbi változatokba már bekerült, jelen vizsgálódásunk szempontjából különösen fontos utolsó fejezet, vagyis a negyedik könyv. Ez a kiegészítés tárgyalja ugyanis az élőlények, növények stb. mellett az etnográfiai vonatkozásokat (pl. használati tárgyak, lakás, étkezés, betegségek, mesterségek), amelyek részleges ismertetésére hamarosan rátérünk. A brassói tanács hívására Honterus 1533-ban hazatért szülővárosába, és humanista reformátorként, illetve nyomdászként (1539-től) megkezdte haladó szellemű oktatói és egyházszervezői tevékenységét. Gyakorlott tankönyvíróként és kiadóként határozott elképzelései voltak arról, milyen ismereteket kell adnia a korabeli ifjúság kezébe, hogy azok rendszerezettek, közérthetőek és könnyen kezelhetőek legyenek. így született meg a Rudimenta cosmographica második kiadása 1541 -ben Brassóban, amelyet kis példányszámban jelentetett meg, hiszen csak próbakiadásnak szánta, hogy a kis köteteket eljuttathassa humanista barátaihoz véleményezésre. A kritikai megjegyzések figyelembevételével készítette el a harmadik kiadást, amely 1542-ben jelent meg Brassóban. Ez a változat a korábbi prózai szöveget már 1366 latin hexameter formájában tartalmazta, amely nagyban megkönnyítette a szöveg memorizálását az olvasók számára. A szöveghez mellékelt 16 térkép23 lényegében a világ első atlaszaként (kvázi zsebatlaszként)24 is értelmezhető, egyfajta „grafikus kozmográfiaként",25 amely évtizedekkel előzte meg az első nagy atlaszok, Abraham Ortelius (1527-1598) 1570-es és Gerhard Mercator (1512-1594) 1595-ös térképkönyveinek kiadásait. Ez a kis méretű (9x12 cm) atlasz volt az első, amelyben magyar térképen először jelent meg Amerika, és ez volt az első olyan nyomtatott térképsorozat a térképtörténetben, amely már nem tartalmazott Ptolemaisz-féle térképet, hiszen minden lapja új, önálló, honterusi szerkesztés eredményének számított.26 A négy könyvből (részből) álló Honterus-féle világleírás első része (könyve) a csillagászati ismereteket (alapfogalmak, éggömb, állatövi jegyek, csillagképek, fontosabb csillagok) tartalmazza. A geocentrikus világkép talaj án állva vázolja a Naprendszer hét bolygój ának tulajdonságait és keringését, és az arisztotelészi fizika szellemében tárgyalja a négy őselemből (föld, víz, tűz, levegő) álló földi világot, továbbá a meteorológiai jelenségek okait. A második könyvet a regionális földrajz leírásának szenteli a szerző, azaz Európa egyes régióit ismerteti - nyugatról kelet felé. Honterus szerénységét mutatja, hogy Erdély leírását mértéktartó arányossággal végzi, nem túlozva el a terület jelentőségét európai viszonylatban. Brassó városával kapcsolatban azt azonban kiemeli, hogy itt követték először a lutheri tanokat Magyarországon: „Nagycenk lába alatt heverő vastagfalu Brassó, / mely első, a keresztény tant követő civitás” (vő. 418-419. sor).27 A régiók leírását didaktikusán megszerkesztett térképek tették még könnyebben elképzelhetővé és szemléletessé.28 A tanulást tehát versbe szedett, memorizálható szövegek és szemléletes ábrák segítették. A korban ez igen modern és előremutató megoldásnak számított az iskolai tankönyvek világában, és példa nélkül is maradt egészen a következő évszázad közepéig, amikor a neves morva pedagógus, Johann Amos Comenius (1592-1670), majd még később a német polihisztor, Johann Christoph 23 Fakszimiléjüket lásd Offner [et at] 2015.197-222. 24 VS. Lux 2005.168. 25 Török 2015.66. 26 VS. többek között Papp-Váry 2007.61. 27 A Magyar László András fordítását dicsérő magyar nyelvű szöveget lásd Offner [et al.] 2015.311. 28 A térképeket modem kiadásban lásd a jelen tanulmány 23. jegyzetében megadott helyen. 119
