H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Köszöntők: Bodó Sándor, Berecz Mátyás, PapJózsef, S. Lackovits Emőke
történetének feldolgozására. Maga a tartalmas, „kézbe kívánkozó” és technikailag is sikerült kötet segítette azt a munkát, amelynek révén két évvel később az egri fertálymesteri hivatal a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, vagyis a nemzeti örökség megbecsült elemei közé került. Az utóbbi évtizedben rendkívül sok szaktudományi és ismeretterjesztő jellegű előadást vállalt. Többségük később szerkesztett formában nyomdafestéket is kapott. Hosszabb-rövidebb írásai jelentek meg konferenciakötetekben, ismeretterjesztő folyóiratokban, hetilapokban (közöttük az Egri Magazinban) szinte valamennyi, életében kutatott témáról. írt az egri várról, mint jelképről, az intézmény vártörténeti tárlatáról, a végvári konferenciák eredményeiről éppúgy, mint a „nagy háború” (vagyis az első világháború) képeslapjairól, propagandisztikus lapjairól, a városi és falusi „látóképes üdvözlő levelezőlapokról”. Számos témát tett közzé a szőlőművelés és borászat egri tárgyi és folklór emlékeiről, az eszközökön megjelent népművészeti elemekről, a hagyományos agrárközösségekről, az erdő és legelőközösségek típusairól, az erdőbíróról, erdőpásztorról, a kerülőről, s életük egykori törvényeiről és jogszokásairól. Jelentős helyet foglaltak el életében az egri fertálymesterségről tartott előadások. Közöttük a jelképeikről, a „százráncú köpenyről”, s az un. „suttogók”-ról, a fertálymesterek vallásosságáról, karitatív tevékenységükről, traktáikról, stb. Útjelző írása az egri fertálymesterség átalakulásáról szól közigazgatási feladatoktól a hagyományőrző tisztségig. Ezek mellett előadott és publikált a népi iparokról és a népművészetről, a szlovák vándoriparosokról és így tovább. Hű maradt a legszűkebb pátriájához akkor is, amikor az egri Cifra-sáncról értekezett. A szorgos, lankadatlan munkakedvű Kollégánk a közelmúltban egy olyan előadással rukkolt elő, amelyben Szent Orbán napjainkban Tokaj-Hegyalján kialakult kultuszát ismertette, s amely méltán váltott ki nagy érdeklődést. Petercsák Tivadar egyszerre él a választott szaktudománya életében (többek között az MTA Néprajztudományi Bizottsága könyvfelelőse), s egyúttal a város közéletében. Vezetői, egyetemi tanári eredményeit a tudományos ismeretek gazdagításával, átadásával, népszerűsítésével koronázta. Őszintén kívánom, hogy szerteágazó tevékenységét a további évtizedekben is sikeresen folytassa Eger és szaktudománya javára. Bodó Sándor a Magyar Néprajzi Társaság elnöke 11
