H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bartók Béla: „Az oroszdulta Zemplén”
jesen leégtek, egyhajós templomának boltozata és egyik oldalfala összeomlott, belsejének művészi faragványaiból csak az ikonostáz orma maradt meg, a mely a szentély diadalívének falához simult s így ellenállott a tűznek.”*9 Ezzel viszont közvetett módon csak a kultúrát romboló német katonák bűneit szaporította az ellenséges sajtó számára. „A kár, a mely műemlékeinket ennek a műkincsekben gazdag kolostornak a pusztulásával érte, annál nagyobb, mert méltatásával eddig irodalmunk még nem foglalkozott. A menekülő szerzetesek, hír szerint, semmit sem tudtak innen elvinni a templom híres fekete Mária-képén kívül, a melynek kedvéért évről-évre ezrével keresték fö 1 a búcsúsok. Ezt most Nagybereznán49 50 őrzik, ám erre vonatkozólag is az áll, a mit Goethe a búcsújáró helyek kegyelmi képeiről általában mond: Wunderthaetige Bilder sind meistens schlechte Gemaelde."sl A tudósításból nem annyira a másik felekezet tisztelete, hanem inkább a babonás vallásosságot elítélő világi gondolkodás érezhető. A kolostor története alapján a 14. században menekült Magyarországra a litván származású podóliai nagybirtokos, Teodoras Karijotaitis (Korjatovics Tódor), aki Zsigmond királytól megkapta a makovicai és munkácsi uradalmat. A hadvezérrel ortodox szerzetesek is jöttek, ezért az idegen származású főúr a laborcrévi kápolna mellett fatemplomot és kolostort építtetett. A kolostort a Szentháromságnak szentelték, ahová sok zarándok érkezett. A 16. században a birtok a homonnai Drugeth-családé lett, amelynek tagjai kálvinista hitre tértek át, de Drugeth Bálint rekatolizált, és új kolostort, valamint templomot építtetett 1603-ban.52 53 1703-1711 között ismét újjáépítették a laborcrévi kolostort, de 1915 után erre már nem volt mód, vagyis használhatatlan rom volt 85 éven keresztül. 2002-ben készült el a kolostor legújabb épülete, amely mellett 2008-ban templomot is szenteltek. „Az orosz invasió harmadik vonalán, Szinna és Zemplénoroszi között csak egy műemlékszámba vehető épület van, a melyet az ágyúk tüze romba döntött. A hegy tetején fatemplomaink mintájára három fokozatosan kisebbedő toronynyal épült igen helyes arányú nagypolányi gör. kath. templom ez, a melyet bízvást mintának lehetne fölhasználni a háború folyamán elpusztult fatemplomok helyén tervezett kőtemplomok építésénél.”Si Nagypolány templomát 1784-ben szentelték Szent Mihály Arkangyal tiszteletére, de már 1732-ben volt egyházközsége és parókiája. 1908-ban 635 görög, 6 latin szertartású katolikus és 100 zsidó élt a faluban.54 Nagypolány (Vel'ká Pol'ana) község azonban ma már nem létezik és a templom sem épült újjá. A falu 1980-ban a Cirokaófalui-víztározó építésekor megszűnt 6 másik községgel együtt. Az első világháborús temető azonban ma is a régi községi temető északi szélén, a Szent Mihály-templom romjai mellett található. Itt mintegy 340 elesett katona nyugszik, akik hét, félkörben elhelyezett sorban ölelik körül a körkápolnát. A központi emlékmű egy rotunda, amelyet az 1914-ben lerombolt templom köveiből építettek fel. 1917-ben Lamping József építész, a Hadisírok Felügyelőségének műszaki előadója fejezte be a sírkert kialakítását.55 49 Divald 1916.123. 50 Nagyberezna (ukránul Bcahkmh BepeaiwH, szlovákul Velká Berezna) település Ukrajnában, Kárpátalján. 51 Goethe l98l.594.R6nayGyörgy{ordításíb3n:„Sokcsodatévőképcsakmázolmány..." 52 Laborcrév. Megtalálható: http://bucsujaras.hu/laborcrev/index.html [utolsó letöltés: 2016. október 22.] 53 Divald 1916.124. 54 SE 1908.145. 55 Balassa 2014. Első világháború katonatemetők a Felvidéken, http://felvidek.ma/2014/10/elso-vilaghaborus- katonatemetok-a-felvideken-l-resz/ 2014.10.24. 108
