H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Bartók Béla: „Az oroszdulta Zemplén”

Felnőtt emberek ezreit tanította a katonai erényekre, és ahogy a jó tanító teszi, személyes példával járt elől, majd megtanította őket meghalni is. Szerencséje van, mondta a pap, mert nem maréknyi por jutott neki a hazai földből, hanem „minden oldalról magyarföld leheli nyug­vó porára hálája leheletét." Ugyanott eltemetett két társának a nevét itt nem jegyezték fel. Jancsó Árpád már csak halála után kapta meg az uralkodótól a hadidíszítményes 3. osz­tályú vaskorona-rendet.32 Nagyvárad polgári és katonai társaságát is megrázta Jancsó alezredes halálának híre. Öz­vegye és árvái 1915 júniusáig Nagyváradon laktak, de az iskolai év befejezése után a család Budapestre költözködött, és lánya, Jancsó Éva a katonatisztek leányainak intézetében foly­tatta tanulmányait. 1916 elején értesítés érkezett dr. Istvánffy Istvánhoz, Nagyvárad árvaszéki elnökéhez arról, hogy a kis Jancsó Éva új apát kapott: gróf Apponyi Albert ugyanis gyám­leányává fogadta.33 „A legtöbb anyagi kár a háború folyamán valamennyi felvidéki községünk közül minden bi­zonnyal Homonnát érte" - folytatja Divald a beszámolót. „Ez a kedves és eleven felvidéki váro­sunk alig volt hosszabb ideig az oroszok hatalmában, mint Bár fa, mégis szép, nagy főútezájának egyik emeletes házsora virágzó üzleteivel szinte teljesen elpusztult s még ma is földig leégett, kormos romhalmaz. Az oroszok gyújtogattak itt."34 Bártfát (Bardejov) 1914. december 1-8. között tartották megszállva az oroszok, Homonnán (Humenné) 1914. november 22-28. között állomásoztak a cár katonái, ami nagyon megrémítette a korabeli magyar közvéleményt. „Alig hogy bevonultak, parancsnokuk35 afőutcza másik oldalán álló kávéházban dőzsölő tiszt­jeinek feje fölött felgyújtotta a tetőt s a ház kívül-belül leégett. A tűz itt nem terjedt tovább’.’36 Ebből a meglepő esetből látszik, hogy a szerző sokszor a helybeliek elbeszélése alapján gyűjtötte információit. Ez a különös epizód azonban nemcsak az orosz pusztítást, de parancsnokuk szigorúságát is jellemezte. „Kivonulásuk előtt gyújtották föl az oroszok afőutcza másik oldalát, a melynek házai sorában nem egy építészeti szempontból isfigyelemreméltó emlék pusztáit el, mint a minő a festői udvaránál fogva nevezetes Oláh-kúria37 38 a múlt század elejéről, Hazay dr. főorvos háza s a gyökeresen meg­újított góthikus plébánia-templom felé vezető utczában a Pápay-féle ház, a mely a múlt század derekán a kései classicizáló ízlés és a neogótika sajátságos keverék stylusában csúcsíves nyílású, dór oszlopos emeleti loggiával épült.”3* A három lakóház tehát klasszicista stílusjegyei miatt kerül­hetett bele a fényképész sorozatába, viszont a nem műemlék jellegű épületekben nagyobb volt a kár. Dr. Hazay Sternschuss János fő-törzsorvos 1914 előtt a cs. és kir. 101. gyalogezred bé­késcsabai III. zászlóaljának az orvosa volt. Neve a világháború idején vált ismertté, mivel a csabai tartalékkórházba sebesültek tízezrei kerültek a frontokról. A vezetése alatt 1918 áprilisáig mintegy 80 ezer katonát ápoltak. A betegekkel és hozzátartozóikkal szemben 32 PH 1915. január 10.9. 33 PH 1916. január 7.8. 34 Divald 1916.123. 35 A Homonnát megszálló oroszok vezére a legendás Lavr Georgijevics Komyilov tábornok, a 48. orosz gyalogos hadosztály parancsnoka volt. 36 Divald 1916.123. 37 Itt született Oláh György (1902—1981) szélsőjobboldali gondolkodású újságíró. MKLIX. 2004.980-981. 38 Divald 1916.123. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom