Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga
a borostyánban lévő észterek, ketonok, illetve karbonsavak karbonil-csoportjához rendelhetők.87 Míg a 4000-1300 cm-1 hullámszám-tartomány - a csoportrezgések tartománya - minden borostyánmintára hasonló, addig az 1300-700 cm'1 hullámszám-tarto- mányban - az ún. „ujjlenyomat-tartományban” - jelentkező viszonylag intenzív sávok a különböző forrásból származó borostyánminták esetében eltérőek lehetnek, így például az európai borostyánok között megkülönböztethető „ balti ” és „ nembalti ” borostyán a Curt W. Beck és munkatársai által kimutatott tipikus „ balti váll ” megjelenésével a spektrumban:88 1250 és 1110 cnr1 között egy vízszintes szakaszt egy intenzívjói definiált sáv követ 1159 cm'-nél. Az 1159 cm '-nél jelentkező sáv az észter-csoportok - valószínűleg szukcinit észter-csoportok - C-O vegyértékrezgéséhez rendelhető. Az 1032, illetve 972 cm1-nél jelentkező sávok szintén különböző C-O vegyértékrezgésekhez tartoznak. Az itt vizsgált minták a borostyánok jellegzetes IR-sávjait mutatják. A többiektől kissé eltérő színképet eredményez a Kötegyánról származó borostyán lelet (File 653211). Valószínűleg a borostyánminta felületén lévő konzerváló és/vagy degradá- ciós termék sávjai adódtak hozzá a karakterisztikus borostyán sávokhoz, de elképzelhető az erdélyi származási forrás is a lelőhely legkeletibb fekvése miatt (12-13. kép). Kinagyítva az „ujjlenyomat-tartományt”, a Megyaszóról és a Hernádkakról származó minták spektrumaiban egyértelműen megtalálható az úgynevezett „balti váll” 1250 és 1110 cm'1 között. A Füzesabony-Öregdombról, illetve a Kötegyánról származó minták esetében a „balti váll” nem egyértelmű, 1250 és 1110 cnr1 közötti szakasz nem vízszintes, hanem 1252 cm*1 körül megjelenik egy közepes intenzitású, aromás éterhez rendelhető sáv. A 653211. (Kötegyán), 1025. (Budakalász), és 46194868. (Füzesabony-Öreg- domb) minták spektrumában a váltként megjelenő 1652 és 1583 cm'1 sávok C=C rezgésekhez rendelhetők. Összegzésként elmondható, hogy az ATR-FTIR spektrumok alapján összehasonlítva a különböző régészeti lelőhelyű és kulturális besorolású borostyánminták spektrumait, a Megyaszóról, illetve Hernádkakról származó minták egyértelműen balti borostyánok, míg a Kötegyánról, Füzesabony-Öregdombról és Budakalászról (Harang- edényes kultúra, publikálatlan, kora bronzkor, Czene András feltárása, 2500-1900 BC között) származó minták ettől kissé eltérő spektrális jelleget mutattak (C=C, illetve aromás C-O rezgési sávok). Az, hogy ez a későbbiekben milyen értelmezésben oldható fel (vagyis hogy az eltérést a természetes bomlási folyamatok, a konzerválási mód, vagy az eltérő földrajzi származás okozza), további vizsgálatokat igényel. 87 GUILIANO et al. 2007.; PASTORELLI, Gianluca 2009 88 BECK et al. 1964 92
