Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga
geológiai lelőhely (400 előfordulásnál több) különböző borostyántípusa közül a leírások alapján a füzesabonyi és a hemádkaki leletekhez az ún. „Schraufit”, egy jácint/ vörös variáns állhat legközelebb, amelyet Julius Schrockinger 1875-ben írt le először Vama-ról (Suceava körzet, Románia, 11. kép). Az feltételezhető, hogy a füzesabonyi kultúra borostyánleletei akár balti, akár erdélyi, esetleg ukrán forrásból származnak, egy, a Hemád völgyén keresztül folytatott kereskedelmi irányra rendeződnek rá (a borostyán, fajansz és aranyleletek többsége a Kosice/Kassa, Barca/Bárca, Ni na Mysl’a/Alsómislye, Megyaszó, Her- nádkak, Tiszaluc, Füzesabony irányt követi a Hemád, Hemád/Sajó/Tisza vonalon: 11. ábra). Ez az irány mind régészetileg, mind pedig a geológiai borostyán származási helyek kutatását tekintve leginkább a közép-cseh régióval (és a balti forrásokkal), és az ott úgyszintén temetkezésekből, települési objektumokból, és kincsleletekből ismert rendkívül változatos és nagyszámú borostyánleletek irányával mutathat egyenes kapcsolatot (aunjetitzi kultúra klasszikus fázisa 2050-1750 BC között).78 Mindezek igazolására azonban mindenképpen szükséges lenne egy, az Alföld középső bronzkorának borostyánleleteit felgyűjtő, és infravörös spektroszkópiával újravizsgáló, a jelenleg ismert 1981-es állapottól jóval bővebb internetes adatbázisokban szereplő geológiai és régészeti borostyánváltozatok színképeivel összehasonlító szoftveres modem kutatás, amelyben a még meglevő füzesabonyi leletek (ld. Függelék) mellett a hatvani (Jászdózsa) és az újabban Otomani, korábban gyulavar- sándi kultúrába sorolt leletek (pl. a kötegyáni ékszerlelet),79 és esetleg a vatyai kultúra Dunát átlépő leletei (pl. Csongrád-Felgyő) is helyet kapnának.80 Elképzelhető, hogy az Alföld és a Dunántúl kultúrái más-más borostyán-beszerzési forrásokat tudtak elérni (12-13. kép), és a középső bronzkor elejének, valamint késői, koszideri korszakának arany, réz, és borostyánbeszerzési irányai, forrásai között is különbségek várhatók, hasonlóan a rézhez.81 A középső bronzkori arany leletek egy részéről feltételezhető, hogy azok teljességgel import-készítmények. Több munka utalt arra a szemmel is megfigyelhető nyersanyagváltásra, amely a kora és középső bronzkor között játszódott le, és amelyben - még mindig kellő anyagvizsgálatok alátámasztása nélkül! - a kutatók 78 ERNEE, Michal 2012 79 KOVÁCS Tibor 1968 80 A nemzetközi, elsősorban szlovák és lengyel kompromisszumként létrejött új besorolás szerint az Otomani kultúra több fázisa ezen a néven egyesíti a korábban önálló Ottomány, Gyulavarsánd és Füzesabony kultúrákat. A kulturális és a kronológiai áttekintéshez Id. BADER, Tiberius 1998.; GANCARSKI, Jan 2002. Ezért a borostyánleleteket a korábban gyulavarsándi kultúrába sorolt lelőhelyekről is feltüntettük, és az Alföld területének esetleges regionális összefüggései, kereskedelmi irányai, beszerzési forrásai miatt a hatvani kultúra leleteit is. 81 DANI János et al. 2013 78
