Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga

a leletanyag és a fellehető kéziratok segítségével a leletanyagot tipológiai alapon szétválasztani, értékelni, az 1976-os leletmentést használva kiindulópontként. A korai ásatások teljes feldolgozását akadályozta a II. világháború kitörése, és Tompa Ferenc váratlan, 1945-ben bekövetkezett halála is. Ezek következtében a leletek és jegyzetek összekeveredtek, elvesztek, a leletanyag leltározása csak később, 1948, 1951 és 1956 években történt meg. Rövid értékelésként a bronzkori teli-települések kiállítás-katalógusát említhetjük még, szintén Szathmári Ildikó tollából, és egy tanulmányt, amely a település legkésőbbi időszakára koncentrál.15

1975 őszén bejelentés érkezett: a telit megbolygatták, útépítéshez hordják a földet - ekkorra már a 2/3-át elhordták a halomnak. Négyhetes leletmentés kezdődött 1976 nyarán Stanczik Ilona vezetésével. A Laskó-patak gátkoronája mellett tűzték ki az I. szelvényt (5x10 m). Ettől északkeletre egy 51 m hosszú átvágás készült, utolsó 13 méterén rábontással a legalsó szintre (II. szelvény). A leletmentésen sikerült azonosítani Tompa Ferenc egykori szelvényeit is.16

Az 1976-os leletmentő ásatás

A 240 cm átlagvastagságú kultúrrétegben az ásató Stanczik Ilona 5 szintet különített el. A leletmentés bizonyította, hogy egyetlen központi település volt az Öregdombon, amelyet nem övezett sáncárok (tehát nem erődített), és nincs rajta korábbi, hatvani kultúrához tartozó réteg vagy leletanyag sem.

A leletanyag feldolgozása után Szathmári Ildikó úgy véli, hogy az meglepően egységes, egyértelműen a füzesabonyi kultúrához tartozik.17 Az edényműves- ségben végbemenő lassú, fokozatos változás (pl. a formakincs gazdagodása) a III. szinttől figyelhető meg. A kultúra korai szakaszában a füzesabonyi népesség még nem telepedett itt meg. Kétféle (egy időben is létező) háztípust találunk a teilen: az egyik 4x5-6 m-es kis családi ház, a másik 5x12-14 m-es nagyméretű épület. A házak egy- vagy többosztatúak, nyeregtetősek, cölöpvázasak, döngölt agyagpadlóval, kívül-belül tapasztott falakkal. A házak szélét a falak indulásánál 10-12 cm széles ledöngölt agyagcsík jelzi: Tószegen ezekben elkorhadt fagerendákat találtak - megfogható bizonyságaképp annak, hogy a fal-alapozásban helyezték el a tartó15 Le bel äge du bronze en Hongrie. 1994. 134-140.; SZATHMÁRI Ildikó 2011. Ugyancsak itt említendő SZATHMÁRI Ildikó 2009.: ebben a tanulmányban azonban a szerző nem foglalkozik a település stratigráfiájával és kronológiájával, ezért számunkra kevésbé használható.

16 STANCZIK Ilona 1978

17 SZATHMÁRI Ildikó 2009. 296.

36