Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Tóth Zoltán: 10-11. századi temetőrészlet Gyöngyösön
azzal, hogy az egyház által megszentelt földben helyezték el, a templom és az eucha- risztia közelébe, továbbra is az imádkozó közösség tagja maradt.30 Általában nagy a sírok zsúfoltsága a templom falainak közelében és az ereszek alatt, elsősorban a déli és keleti oldalon.31 A radiokarbon kormeghatározás azonban megváltoztatta az addig ismert feltételezést, mivel legalább 4 sír (2., 3., 4., 5.) idősebb rétegtanilag az 1. temetkezésnél. Ezeket a sírokat főként a 10. századra keltezhetjük. A 2013-as ásatási eredmények alátámasztják, hogy már a templom déli oldalán, a falon kívül Gyöngyöspüspökin sűrű temetkezésekkel, sírátvágásokkal kell számolnunk a 10-11. században is. A templom körüli temető széle all. században a jelenlegi kerítőfal vonalában lehetett. A legfelső, zsugorított váz rendellenes temetkezés, ezért újabb információk nélkül bizonytalan, a templom körüli temetőben vagy azon kívül temették el a nőt. Eddigi ismereteink alapján valószínűbb lehet a templom körül használt temetőn kívüli eltemetés. Összefoglalás A temetőrészlet - még néhány sír ismeretében is - nagyon fontos részét alkotja Gyöngyöspüspöki, valamint Gyöngyös történetének. Püspöki településnek az írott források mellett már régészetileg is bizonyítható adatai vannak arról, hogy az Árpád-kor első felében már nem csak templommal rendelkezett - amely köré az egykor itt élt közösség lakói temetkeztek-, hanem megtaláltuk a település 10. századi temetőjét is. Révész Lászlóék 2008-as összefoglalásából32 kitűnik, hogy a 19-20. század folyamán előkerült honfoglaló temetők még csak egy töredékét alkotják a mai Heves megye területén egykor élt közösség temetőinek. Természetesen a temetőknek kevésbé van felszíni nyoma. Ha már láthatók temetkezésekhez köthető tárgyak a felszínen, akkor régészetileg többnyire elszántott, bolygatott sírokkal találkozhatunk. Tehát az újabb 10. századi - valamint a más korszakokra tehető - temetők összegyűjtése a településekhez képest sokkal nehezebb munkát jelent, ez a feladat inkább a beruházások (és a szerencse) során megtalált lelőhelyekhez köthető. A Gyöngyöspüspökivel kapcsolatos 1261-es okleveles forráshoz képest már régészeti adatokkal is igazolhatók a település 10. századi előzményei. Ezek alapján régészetileg bizonyíthatóan legalább 300 évvel korábbra helyezhető a település története. 30 SZUROMI 2002. 81-82. 31 RITOÓK Ágnes 2004. 122. 32 RÉVÉSZ László 2008 262
