Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Harangozó Gábor - Tóth Zoltán: A káli avar kori temető
zata lett. A test bomlási folyamatai a szétszórt csontok alapján befejeződtek, ezért a rablás ideje legalább 10-15 évvel a temetés után történt. Ezek alapján óvatosabb keltezéssel is kb. 830-850 közé tehetjük a rablást, azonban ettől későbbi időpont is reálisnak tekinthető. Az 1990-es években feltárt Kompolt környéki (Kompolt-Kistéri tanya, 15. sz. lelőhely52 és Kompolt-Kistér, 14. sz. lelőhely53) avar kori települések és a most közölt káli temető között egyelőre még nem ismert, hogy létezett-e valamilyen formában kapcsolat. Ha kimutatható lenne valamilyen formában a viszony ezek között, akkor vélhetően egy hosszú időszakon át használt temető sírjait sikerült megtalálni 1997-ben. Valószínűleg a közelségük révén a települések használói temetkezhettek ebbe a temetőbe, azonban ennek a kijelentésnek a bizonyításához a még fold alatt lévő sírok feltárása mindenképpen szükséges lenne. A temetőrészletnek a leletanyaga elsősorban a mennyisége miatt nem indokolja, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a kapcsolatukra vonatkozóan. A Kompolt környéki települések nagy valószínűséggel megélték a 10. századot is.54 A mai Heves megye területén feltárt avar temetők közül azonban a sírok többségét a tárgyi leletanyagok elmúlt évtizedekben kialakított kronológiai ideje alapján a 9. század első harmadánál nem lehetne későbbre keltezni. A káli temető alkalmas lenne arra - főként dél-észak irányú temetőhasználat alapján -, hogy a 9. századi leletanyag-horizontot jobban megismerjük. A káli temetőnek nagy valószínűséggel van a 9. század második felében is használt részlete, remélhetőleg ezt a bányaművelés az eltelt közel két évtized alatt nem semmisítette meg. A temető hitelesítő, valamint teljes feltárásával közelebb kerülhetnénk a sírok 9. század második felében használatos temetkezési szokásaihoz, valamint a sírokban elhelyezett leletanyagok megismeréséhez. Azonban, további kutatások hiányában nagyon sok a feltételezés ezzel az elmélettel kapcsolatosan. A lelőhely újabb sírjainak feltárása nélkül pedig a temető tökéletesen beilleszkedne - tévesen - az olyan temetők közé, amelynél az avar kori kutatástörténet feltételezi a temetők felhagyását a 9. század első harmadában. Ennek a kis sírszámú temetőrészletnek a közlésével is újabb lépéseket tettünk abba az irányba, hogy Heves megye avar kori leletanyagáról többet tudjon meg a kutatás. Az elkövetkező években - folytatva a Szabó János Győző által az 1960-as években megkezdett munkát - az egri Dobó István Vármúzeum által feltárt további, erre a korszakra keltezhető temetőinek a közlésére is remélhetőleg sor fog kerülni. 52 RÓZSA Zoltán 1997. Köszönettel tartozunk Rózsa Zoltánnak, aki hozzájárult szakdolgozata megtekintéséhez és annak felhasználásához. 53 VA DAY Andrea et al. 1999 54 RÓZSA Zoltán 1997.; VADAY Andrea-TAKÁCS Miklós 2011. 566-567. 236
