Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Gutay Mónika: Előzetes jelentés Apc-Somlyó 5-6. és 9. számú felső paleolitikus lelőhelyek tervásatásairól

2. kép. Apc-Somlyó 5-6. sz. lelőhelyek, 9/2-es árok második leletes szintje

elvégezte a talaj szelvények felvételezését. Az 5-ös szelvény metszetfalán nagy valószínűséggel antropogén hatású, lépcsős beásás nyomait figyeltük meg.7 Kevés pattintott kő, faszéndarabok, rénszarvas és vadló fosszilis csontjai kerültek elő a bolygatott rétegekből (3. kép). A 9/1, a 9/2, a 9/3-as és az 5-ös szelvényekből a vadlócson- tok mellett főként rénszarvascsontok kerültek elő.8 A ló- és a rénszarvasleletek túlsúlya alapján, ebben az időben nagy valószínűséggel nyílt, füves puszta, mamutsztyepp vagy más néven tundra-sztyepp lehetett, a mainál mindenképpen jóval hűvösebb klímával. A ló- és rénszarvascsontok számának kizárólagos jelenléte téli szálláshelyre utalhat.

Dr. Gasparik Mihály paleontológus (Magyar Természettudományi Múzeum) fosszilis csontvizsgálatai alapján az mondható el, hogy az apci leletek kora akár közel azonos lehet, ami az istállóskői vagy a ságvári lelőhelyekkel lehet megegyező (úgynevezett istállóskői és pilisszántói faunaszakaszok), nem lehet azonban el7 DOBOS Anna szóbeli közlése szerint: „A mintaterület egy völgyekkel határolt folyóháton fekszik (hegylábi hagyaték valószínűleg), eddig itt a domborzat nem mutat eredeti mélyedést, tehát a területre érkező hordalék a feltételezett antropogén beásás nyomait betemethette.”

8 GUTAY Mónika 2014.

21