Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján
3. A korábbi sánc helyére a 7-8. században szárazon rakott kősánc épült; a szélekre először nagyméretű sziklákat hordtak, majd a közöttük lévő részt kisebb kövekkel töltötték fel - a sánc tetejére egy paliszádsor került. A sánc így kb. háromnégy méter magas lehetett. Kisnána-Kalicska fiatal kősáncainak egyes szakaszain megfigyelhetőek a nagyméretű sziklából rakott külső falak maradványai és a közöttük lévő rés feltöltéséhez összehordott kupacokban heverő kisebb kövek. Aba- sár-Rónyabérc északnyugati sáncának tetején pedig néhány cölöplyuk is megmaradt. A sáncok laza kőszerkezetét figyelembe véve ez a megfigyelés kiemelkedő fontosságú. 4. A 10. században a Rauher Kulm védői a portyázó magyar lovasíjászok ellen a kősánc elé a sánc tetejéig érő, hepe-hupás (lovak számára járhatatlan) sziklasávot alakítottak ki. Az első védelmi vonal mögött néhány méterrel esetenként még egy, kőből hordott akadálysáv is készült. így a továbbra is meglévő fa mellvédektől több méterre eltolták az első védekező felületet, hiszen mind a lovas, mind a gyalogos támadóknak a falsíkhoz jutását megnehezíthette a lazán egymásra hányt sziklákból álló széles rámpa. Tehát létrejöttek a „szétszórt” sáncok.83 Az összes mátraaljai szétszórt kősáncos objektumnál megfigyelhetőek a hegyoldal kőgörgetegébe érő, alacsony, rámpaszerű sáncok, Abasár-Hajnácskő déli sánca, illetve Domoszló-Kö- zépső-hegy nyugati sánca mögött néhány méterrel pedig a fent említett, második védővonal is.84 A Gyöngyössolymos-Kis-hegy őskori erődített telepének felszínét átvágó Hosszú-sánc körül pedig kis sűrűségben elhelyezett, átlagosan 30x30x30 cm nagyságú kövek találhatóak. 5. Az erődítéseket idővel elhagyták, sokszor a természet (pl. a fák gyökerei vagy földcsuszamlások) még jobban szétgörgette a sáncok köveit. Ez a jelenség az összes fiatal mezőgazdasági kősáncnál megfigyelhető, de különösképpen a Gyöngyös, Sár-hegy-Farkasmály fölötti kőgátakon tanulmányozható. Következtetések Tanulmányomban azt a hipotézist állítottam fel, hogy az eddig méretük és elhelyezkedésük alapján késő bronzkorinak tartott mátraaljai kősáncok a rendelkezésre álló tudományos eredmények analógiái és a hozzájuk köthető korabeli források alapján valószínűleg a népvándorlás korában, valamikor a 6. és 7. század között épülhettek, sokszor már korábbi kultúrák által is használt hegyeken; de jelenleg 83 GSCHLÖßL, Roland 2007. 36. 84 NOVÁKI et ál. 2009. 121. 118
