Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján
250 méteres tengerszint feletti magasságban újabb kősáncos objektumot sikerült beazonosítani.24 Központi része 9x20 méteres alapterületű, 3 méter vastag kősánccal kerített, melyhez nyugat felől csatlakozik egy 40 méter hosszú, észak felől kősánccal és árokkal védett udvar, mely délről terasz- és sáncrendszerrel van kerítve (2. kép, bal oldali alaprajz). A központi rész sáncán különös, pillérszerű kősánc- nyúlványok figyelhetőek meg, a környező területen pedig több, kikövezett vízelvezető árok, és átlagosan másfél méter átmérőjű, kővel kirakott falú gödör, valamint egy természetes vízgyűjtő, vagy forrás is található. Felszíni leletnek (pl. malomkő-töredék) nincs nyoma. Az objektum korát illetően először csak találgatásokba bocsátkozhattunk, a teraszos jellegből adódóan (pl. Agasvár) a bronzkori eredeten,25 a szőlőműveléshez köthető présházon (kövezett vízelvezető csatornák) és a sok kis gödör II. világháborús keletkezésén26 kívül lehetőségként felmerült a lelőhely ércelőkészítő/vasolvasztó funkciója is.27 Ezt alátámasztaná a fentebb említett, alig 1 kilométerre található gyepvasérc-előfordulás és III. András király engedélye a Domoszló határában talált vasérclelőhelyek kiaknázására is.28 A sok kis gödör részletes vizsgálata továbbá eldönthetné, hogy azok világháborús lőállások, vagy érckutató/ércpörkölő gödrök lehettek-e. A 2015 júniusában, V. Szabó Gábor vezetésével a helyszínen végzett fémkereső műszeres kutatás eredménye néhány töltényhüvely mellett egy modernkorinak tűnő törött kalapácsfej és egy 4x9x 1,5 cm méretű vasbuca-töredék lett, ami megerősíteni látszik az objektum középkori eredetét. Mátrafiired-Dobogó A késő bronzkorból származó erődített telep területén valóban található két darab, Kandra Kabos által említett malomkő töredék, igaz, lyuk nélkül.29 Ezen kívül a sárga háromszöggel jelölt turistaút mellett az egyik sziklatömbön megfigyelhető egy függőleges irányban félig leválasztott malomkő-kezdemény. Egyértelmű, hogy a bronzkori telep felhagyása után legalább ezer évvel a hegy andezittufájából - a felszínen található terméskő darabokból - malomköveket faragtak. 24 BARÁZ Csaba 2011. 20-22. 25 D. MATUZ Edit-SZ. KÁLLAY Ágota 1993-1994. 43-66. 26 LUKOVSZKI Béla-SZOLLÁR János 2013. 283-289. 27 AGRICOLA, Georgius 1556. 40. http://www.gutenberg.org/files/38015/38015-h/38015-h.htm 2015. 04.04. 28 LUKOVSZKI Béla-SZOLLÁR János 2013. 67. 29 DÉNES József-NOVÁKI Gyula 1995. 12-13. 102
