Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Császi Irén: Múzeum és játékhagyomány - Továbbélő játékkultúra
könyvi bejegyzései tanúskodnak, „A kis unokám a mennyországban érezte magát," vagy a gyerekek maguk írták, „Tetszett, jó volt, jót játszottam, a babaház, a kisvasút, a hintaló, a kulcsos autó tetszett, ” és a játékokat ábrázoló gyermekrajzok árulkodnak a gyerekekre tett hatásról (autóbusz, autó sofőrrel, baba, hintaló, katona). „Mi tetszett?” tárgyakat soroltak fel, vagy melyek az emlékek vagy csak a formájuk, a szerkezetük miatt hatást gyakoroltak a látogatókra: cicavízió, lemezjátékok, Jézuskához írt levél, babaház, Futrinka utca lakói, kisautók. A kiállítás hangulata számos dicsérő jelzőt kapott: gyönyörű, csodálatos, érdekes, óriási csoda volt, fantasztikus, hatalmas élmény és töltődés. Gratulációk, köszönetek oldalakon keresztül. A játékkiállítás kapcsán gyarapodott a gyűjtemény is: Virágh Margit ajándékával, ükanyjának, Hölbling Syilviának (1805-1843) babaporcelán kávéskészletével, 19—20. századi mesekönyvekkel és új porcelánbabákkal, valamint Taijányi Ferenc szalézi pap gyermekkorában, 1944-ben készített propelleres repülőgépével,6 Löffler Erzsébet édesanyjának porcelánfejű babájával, mózeskosarával, mackóval, Tanyi Sándor varrógépével és Répás Imréné mátraballai bakszekér gyermekjáték rekonstrukciójával. A Faragó Lóránt játékanyagával megalapozott játékgyűjtemény gyűjteményfejlesztési stratégiája a helyi és megyei játékkultúra tárgyait helyezi előtérbe. Célunk Eszak-Magyarország 20. századi népi játékai és a kisvárosi polgári játékkultúra kutatása, dokumentálása. A Faragó-gyűjtemény létrejöttének előzményeihez tartozik a néprajzi játékgyarapodás. A néprajzi gyűjtemény első gyermekjátéka 1953-ban került be Holló Valéria gyűjteményéből, ami egy mázas, kecskét formázó cserépsíp, vagy ahogy a Máriagyúdról hazatérő búcsúsok nevezték: gyűdi búcsúfia volt. A játékanyag további gyarapodása 1955-től folytatódott, Bakó Ferenc múzeumigazgató által gyűjtött eszközös népi játékokkal, fedémesi lakodalmas babákkal. A palóc kutatás fontos része volt a terület népi gyermekjáték-típusainak rendszerezése, mely munka a négykötetes Palócok monográfia részeként jelent meg Kriston Vízi József összegzésében.7 A Dobó István Vármúzeum által kiírt és több évtizeden keresztül meghirdetett Berze Nagy János néprajzi-, nyelvjárási- és történeti gyűjtőpályázatra egy-egy település gyermekjátékainak rekonstrukciói érkeztek Markazról, Bodonyból, Petőfibányáról. A tárgyi gyarapodás mellett a szellemi játékörökség a Néprajzi Adattárban kerül megőrzésre. 29 Heves megyei településről őrzünk népi gyermekjáték közlést és még több településről fotót. A gyűjtést végzők között ott találjuk Bakó Ferenc, Kovács Attila, Petercsák Tivadar, Bodgál Ferenc, Selmeczi Kovács 6 Tikovits Ernő gyűjtése. 7 KRISTON Vízi József 1989. 487-594. 12
