Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Bereczki Ibolya: Játékgyűjtemény a Néprajzi Látványtárban - A Skanzen Hetedhét Játék Éve
néprajzi filmet nézzenek meg a fonóbeli hagyományokról. Míg a berendezés alapvetően a 19. század végének, 20. század elejének fonóbeli tárgyait idézte fel, a film az 1960-as évek közepén játszódik. Ujváry Zoltán néprajzi szakértésével 1965 februárjában a Szatmár megyei Panyolán készült, egy későbbi, a Magyar Filmgyártó Vállalat egész estés, a népi hagyományokat bemutató tervezett játékfilmje első részeként.1 A néprajzosok körében jól ismert, tananyagként is szolgáló munka Ferenczi Imre és Ujváry Zoltán kötete a Műveltség és Hagyomány sorozatban.1 2 A kötet lapjain publikált, akkor élő néprajzi gyűjtésből származó, ma tudománytörténeti értékű fotók figurái elevenedtek meg előttünk a filmet megtekintve. A sokáig lappangó film különlegességét az is adja, hogy bár a hagyományos fonó szokásait eleveníti meg, de mindezt 1965-ben teszi.A felvételek a szereplők valódi játékától, a lányok sikongatásától, a gólya alakos- kodó kereplőjének hangjától válnak igazán élővé, miközben az 1960-as évek falusi világát a fiatalok öltözékén, a szobabelsőkön keresztül is hitelesen közvetítik. Időszaki kiállítások a Skanzenben a Hetedhét Játékévben A tematikus évad kiemelt részét képezték az év során megrendezett időszaki kiállításaink. Ezek közül elsőként Sári Zsolt „Három a kislány - Babaházak” című, a Felső-Tiszavidék tájegység Sonkádi csűrében elkészített tárlatát célszerű kiemelni. Erről a kiállítás kurátora önálló tanulmányt jelentetett meg múzeumi évkönyvünk, a Ház és Ember 22. kötetében,3így erről csak röviden szólok. A kiállítás egy városi és vele párhuzamosan egy falusi, a 20. század első harmadában gyerekeskedő kisleány játékvilágát, babaházait jelenítette meg, a kiállításban magában megteremtett játszási lehetőséggel együtt. A kiállítás apropóját egy a múzeum számára ajándékozott hagyaték adta, egy szentendrei színészházaspár gyermekei számára az 1930-as években készített gyermekszobai bútor, „babaszoba”. Mint amikor elfalaznak valamit, és évtizedekig nem nyúlnak hozzá. Az időszaki kiállítás bezárását követően a hagyaték tárgyait a Néprajzi Látványtárban helyeztük el. A „babaház” gondolat másik időszaki kiállítóterünket is meghatározta. A Nyugat-Dunántúltájegység Kondorfái iskolájának kamrája adott otthont egy igazi „Mesebolt”-nak, egy 1:1 méretű babaháznak. A korábban más célra használt helyiség falát Hugyecsek Balázs kollégánk meseillusztrációval festette ki, 1 http://panyola.hu/?page=szamoshati_farsang&menu=neprajz, Ujváry Zoltán, 1966. 2 FERENCZI Imre - UJVÁRY Zoltán 1962. 3 SÁRI Zsolt 2009. 122
