Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Kalmár Ágnes: 30 éves a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely

juk tartozó leírásokkal együtt. Mindezt önálló kiadványban is közzétette, emellett katalógusban foglalta össze a múzeum társasjátékgyűjteményét. Trencsényiné Tóth Edina néprajzkutató 2005 óta dolgozik az intézményben - eddig fél évet töltött itt aktívan 41 tételből álló széki babaszobával gazdagí­totta a néprajzi gyűjteményt. Virág-Nagyné Laczai Erzsébet gyűjteménykezelő­vel - aki hét év itt végzett munkát követően 2010-ben távozott a múzeumból - együtt hozzájárult az Antoni Rozi és Nádas László iparművészek gyűjteményét (Kalmár Ágnes gyűjtése) összefoglaló képes katalógus megjelenéséhez. Az említett gyűjteménykezelő munkatárshoz kötődik a Munyír számítógépes nyil­vántartási program bevezetése, az első gyűjtemények ilyen irányú feldolgozása. Tuza Gábor kulturális antropológus, 2010-től az intézmény muzeológus munkatársa, a Mátraverebély-Szentkúti búcsús játékokat (Kalmár Ágnes korábbi gyűjtése) egészítette ki újabb darabokkal. Átvette és folytatta a számítógépes nyilvántartás kezelését, újabb adatok, gyűjteményi egységek felvitelét. Figyelme és érdeklődése a természettel szoros kapcsolatban élő emberek kultúrájához, játéktevékenységéhez fűzi. Múzeumtörténeti érdekességek Az intézmény első évtizedét a kézműves mesterségek, a közösségi rendezvények és a kézműves foglalkozások kialakulása határozta meg, kiemelt anyagi körül­mények között. Az együttesen jelenlévő generációk megteremtették az oktatói­tanítói utánpótlás személyi feltételeit is. Később a kézművesség szerepe átalakult és bővült a játékműhelyben; a különböző történeti korok megközelítésének egyik eszközét is jelentette a múzeumpedagógiában. Ma már összeolvadtak ezek a tartalmak. A játékok gyűjtése minden szempontból a háttérben, mégis intenzíven zaj­lott, a múzeum rohamosan gyarapodott, ami már sokféle kötelezettséget jelentett. E változások sora az intézmény nevének módosulásaiban is tükröződött. A Szórakaténusz Játékkészítő és Kézműves Műhelye az 1990-es évek dere­káig önálló, a múzeumi munkától teljesen független életet élt, mégis nagy hatást gyakorolt a gyűjteményre. Közvetlenül a műhely munkatársai, illetve az ide kötődő fiatalok is gyarapították a Játékmúzeumot. Nagy Mari és Vidák István vizparti növényekből készült játékokat helyeztek el itt 1982-ben. Nagy Mari nemezeit társasjátéktáblát készített, mellette fekete cserepeket, gyermekjátékokat hozott Nádudvarról, s ezzel az amúgy is számottevő, nagyon szép gyűjteményi egységet bővítette. Vidák István, igaz sokkal később, drótból hajlított, elmés ördöglakatokat adományozott 2006-ban a múzeumnak, melyeket Indiában egy 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom