Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Szécsényi Orsolya: „Egerbe vöt egy kis bőt” - avagy a játék továbbélése a múzeumpedagógiában
A játékfoglalkozás sikeressége itt még nem ért véget, hiszen 2010-ben a Dobó István Vármúzeum sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alap közgyűjteményi kollégiumánál és megrendezhette a „Ki játszik ilyet?” Játékhagyomány és játékdivat című időszaki kiállítását. A Vármúzeum több mint 3000 darabból álló játékgyűjteménye a palóc települések népi játékait és nagyrészt polgári játékokat foglal magában. A 19. század végétől az 1980-as évekig a sokféle anyagból készített népi. játékok mellett a polgári gyermekjátékok különlegesen szép darabjai, illetve a hazai játékkészítő kisipari szövetkezetek és vállalatok játékszerei idézik a hajdanvolt játékokat.2 A Dobó-bástya két szintjén megrendezett kiállítás szisztematikus módon mutatta be mindhárom tárgycsoport emlékeit. A kiállítás sikeressége várható volt, hiszen a játék örök, a felnőttek számára pedig felelevenítette a gondtalan gyermekkor emlékeit. A kiállításhoz többféle szakmai, közművelődési és múzeumpedagógiai akciót kapcsoltunk: rajz- és novellapályázatot hirdettünk, játékbörzét, vetélkedőt rendeztünk. A játék témához 7-féle múzeumpedagógiai foglalkozást hirdettünk: 1. Gárdonyi Géza, a mesemondó, 2. Az Óperenciás tengeren túl, 3. Színes mesék, mesés színek, 4. „Kicsi vagyok én, majd megnövök én, 5. Játék vagy munka? Játék és munka?, 6. Palócföl játékai, 7. Az én makettem. A Palócföldjátékai - műhelymunka (meghirdetett szöveg) „A Játékhagyomány és játékdivat című kiállításban több olyan játékszereket fognak látni a gyerekek, amelyek életre keltéséhez ismerniük kell a tárgyakhoz kötődő játékok szabályait. A foglalkozás kísérletet tesz arra, hogy megismertesse az érdeklődő diákokat a Palócföld játékkultúrájával. Bepillantást nyerünk a különböző életszakaszok jellegzetes játékaiba, természetesen kipróbálva azokat. A csecsemőkortól az iskolás évek végéig terjedő szakasz gyermekjátékainak felelevenítésekor hét különálló csoportot különíthetünk el: dajkarímek, mondó- kák, dalocskák, egyszerű játékok, játékszerek, énekes-táncos játékok, mozgásos és testedző játékok. Korosztály: óvoda, alsó és felső tagozat. ” A foglalkozáson részt vett diákok érdeklődve hallgatták és ismerték meg a népi gyermekjátékokat, a polgári játékoknál pedig szinte vitrinről vitrinre szaladva fedezték fel nagymamáik és szüleik játékait. A műhelymunka különlegesség volt, hogy - mivel a palócok lakta falvakban is ismert volt, így - a foglalkozás zárásaként mancsoztunk. Farestaurátor kollégánk műtárgymásolatként elkészítette a botot és a mancsot, azaz a fagolyót, és az északi falszorosban önfeledt játék indult. A szabályt megfelelően elsajátító osztály abba sem akarta hagyni ezt a játékot. 2 CSÁSZI Irén 2010. 3. 290
