Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

H. Szilasi Ágota: „Mese-mese, mesd el...” Lesznai Anna képmeséi a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban

Attiláig sokan a hatása alá kerültek.55 A külföldi impulzusok mellett a magyar szecessziós könyvművészet legtöbb emléke mégis népművészeti ihletésű volt.

Megjelenő könyvei alkalmával Lesznai, a korszak kiemelkedő alkotóihoz hasonlóan, a művészetek egyenrangúsága tudatában a részletek pontos kidolgozásán, összehangolásán dolgozott. A könyvművészetbe a Nyugat kiadásában megjelentetett kötete, a Hazajáró versek (1909) készítésekor kóstolt bele, egy levélben kérve Fenyő Miksát, a lap egyik alapítóját és szerkesztőjét, hogy saját borítótervével is nyomtassák ki a könyvet. Bár Falus Elek - a Nyugat állandó tervezője - által készített fínomrajzú kötésben már megjelent a versgyűjtemény, ezzel a kifejezéstelen grafikával Lesznai nem tudott megbékélni.58 59 Lesznai, egy biedermeier enteriőrt stilizáló címlapja azért érdekes számunkra, mert erős rokonságot mutat az 1913-ban megjelent, legsikerültebb mesekönyve képmeséivel (illusztrációival) - mintegy sűrítménye azoknak. Az előtérben, a könyv széleinek függőlegesét és vízszintesét megismételve, egy nyitott ablak előtt frontális beállításban hajlított lábú konzolasztalka áll, rajta gyertyatartó és virágcsokor. A falat függőleges csíkozásba foglalt omamentális virágdíszítésű tapéta fedi. A kitárt szárnyú ablakon - mintegy a romantikából a biedermeierbe átszivárgó toposzként - kinézhetünk, elvágyódva egy másik térbe fut(hat) ki a tekintetünk, de egyben a könyv borítója mögötti lapokon sorakozó versek világába is teret nyit gondolatainknak. A távolban, mintha visszatükröződne, megjelenik egy kastély, előtte kertre utaló hatalmas fa. Ebből sejthető, hogy az elvágyódás, vagyis inkább a hazavágyódás helyszíne az éden jelenkori mása: a kert. Pontosabban, a körtvélyesi kastély kertje.

Lesznai Anna első verseinek borongós hangulata még a századvég romantikus vágylírájára emlékeztet, de a költői szituáció nála már gyökeresen más: inkább egy újfajta életérzés formakeresése, egy különös magányérzet feloldási kísérlete, a természet- és mesemítosz ősi azonosságának megsejtése. Mert ez a líra tele van mesemotívumokkal, sőt egész szerves mesevilág kerekedik ki belőle, mitöbb meseszerű egész idő- és térdimenziója is. Ezért, ha Lesznai Anna nem mindennapi művészi világát meg akarjuk ismemi, talán legcélszerűbb a lágyan hajlított meséi felől megközelíteni. Meséinek alapvető, kizárólagos élménye a létezés, mégpedig maga a biológiai - harmonikus asszonyi - létezés. Önfeledt naivitását, igazságvágyát, szépség iráni rajongását a mese műfaja szinte törvényesíti, s a belső és vizuális élmények erősen stilizált, dekoratív formákban teremtődnek meg általa.

58 A Hatvány Lajos Múzeum gyűjteményében, úgy mennyiségben, mint minőségben Kádár Lívia grafikái (kiemelten Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - Könyvbarátok szövetsége - KMENy kiadása 1930 - szecessziós könyvritkasága) és Mihály Rezső rokokó bájú szecessziós grafikái emelendők ki.

59 GELLÉR Katalin 2007. 118. Lesznai leveléről Fenyő Miksának. PIM Kézirattára V.3181/66/3. (Szilágyi Judit kutatása nyomán)

211