Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Györgyi Erzsébet: A nemzetközi gyermekévtől a hazai játékmúzeumokig
sége a Magyar Nemzeti Múzeum „Gyermeki Játékok”8 - Comeniustól vett cím alatt megrendezett kiállításának, amely főleg a fővárosi, országos múzeumok anyagából összeállított közös kiállítás volt a kupolateremben. Ez a kiállítás fogta össze először a különböző múzeumokban, játékokkal foglalkozó szakembereket közös munkára. A témának a nagypolitika is segítségére sietett és ez vált meghatározóvá. A gyermekek jogaiért folytatott törekvés fontos lépéseként az ENSZ az 1979-es évet „A Gyermek Nemzetközi Évé”-nek nyilvánította, a köznyelv inkább a Nemzetközi Gyermekév formát használta. Ekkor minden államilag fenntartott intézmény megszólítva érezte magát arra, hogy gyermek témájú rendezvényekkel, kiadványokkal jámljon hozzá az év sikeréhez - és a gyermekről való gondolkodás köztudatba juttatásához. A múzeumok a gyermekek életét bemutató és játék kiállítások sorával nagy sikert arattak. Hogy csak a Néprajzi Múzeuméról szóljak: a „Gyermekélet a régi magyar faluban”9 című kiállítás - amely a csecsemő- és kisgyermekgondozás, a játékos és munkára nevelő gyermekkor és az iskolai tanulás tárgyi világát egyaránt bemutatta - 1979 nyarán nyílt meg és tervezett fél éves fennállását másfél évre hosszabbították. Katalógusa talán az egyetlen a Múzeum történetében, amelyet a kiállítás fennállása alatt utánnyomásban is meg kellett jelentetni. A Gyermek Nemzetközi Eve legnagyobb hatása azonban a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely megalakulása volt 1981-ben. Az eredetileg saját anyaggal nem rendelkező, kölcsön kiállításokkal megnyitott - ám azóta gazdaggá vált - múzeum méltán vált az ország játékgyűjteményeinek példaképévé és a múzeumi játékprogramok ösztönzőjévé, mintaadójává. Bemutatása teljes előadást kíván és nyer10 jelen konferencia keretében is. Kevés múzeum van mára az országban, amelyik ne rendezte volna meg a gyermekév óta a maga gyermek-, illetve játékkiállítását. A teljesség igénye nélkül, példaképpen említünk meg néhányat. Az elsők között a veszprémi 8 „Gyermeki játékok” - A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása 1969. Rendezték: Hamvai Vilmos, Igaz Mária, Janek Éva, Kelemen Marianne, Moskovszky Éva, Óhidy Lehel, Sándy Erika. A Vezető-t - amely 1969-70 évre szólt - Igaz Mária, Janek Éva, Kelemen Marianne, Raffay Anna, Sándy Erika írták, a szerkesztő Moskovszky Éva volt, lektor Kresz Mária. A fejezetek felsorolása bizonyítja az együttműködők átfogó játékfelfogását: Őskori és ókori játékok - Babák - Szabadtéri játékok, sportjátékok - Magyar népi játékszerek - Filléres örömök - Vidám állatsereglet - Gyermekszimfónia - Csak fiúknak - Csak lányoknak - Mikrokozmosz - Távolkeleti játékok - Társasjátékok - „Képekben és mintákban” - Építsünk, ügyeskedjünk! - Mozog és működik - Bábjáték - Közlekedés szárazon, vízen és levegőben. Végezetül - külön cím nélkül - útmutatót olvashatunk a gyermekek számára kívánatos játékkészlet összeállításáról és néhány kiállított tárgy képét láthatjuk. 9 FÖLDESNE GYÖRGYI Erzsébet 1979. 10 Gyűjteményének történetét részletesen Kalmár Ágnes előadása, cikke ismerteti. 19
