Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Tészabó Júlia: Játékok a gyermekek tárgyi kultúrájának kontextusában - A gyermekmüvészeti kiállításoktól a gyermekkor-múzeumokig
A pedagógiai indíttatású gyermektanulmányi mozgalom képviselői már 1906-tól tervezték egy nagy hazai gyermekművészeti kiállítás megrendezését, amely végül 1914-ben, a világháború előestéjén, az Iparművészeti Múzeumban valósult meg. A megvalósulásban elévülhetetlen érdemei voltak a rajztanítással kapcsolatos reformok ügyében kezdettől tevékenykedő, a nemzetközi kiállításokon és konferenciákon a hazai törekvéseket képviselő Györgyi Kálmánnak, de a magyar értelmiség java felsorakozott a szervezők mögé.3 A nagyszabású kiállítás szakmai bemutatására az ekkor már Györgyi Kálmán szerkesztette Magyar Iparművészet című lap szinte teljes 1914. 1. kép. Sárközi 11 éves parasztlány máj usi száma vállalkozott. ösztönszerű rajza (Öcsény). A kiállítás témakörei felölelték a Magyar Iparművészet, , „ , . „. . . 1910. 13. evf. IV. számú melleidet gyermek művészététől a gyermeknek szóló művészetig az összes területet, amelyet a korszakban fontosnak tartottak: • Gyermekrajzok, alkotó gyermekek (sárközi kislányok, Martyn Ferenc, Páris Anella) • Játékszerek, magyar és nemzetközi anyag (Weszely, Gányi, Juhász, Zadubánszky) • Berendezett terek: iskolaszoba (tanterem): Menyhért Miklós, mesélőszoba (óvodai terem): Kozma Lajos. 1906-ban (e két „mintaszerűen berendezett” helyiség későbbi, pedagógiai gyakorlóhelyiségként való hasznosítását tervezték), lányszoba: Megyer Antal, gyermekszoba: Vass Béla. • Faliképek • Illusztrált gyermekkiadványok, könyvek, magyar és nemzetközi anyag • Iskolai jutalomtárgyak (fővárosi pályázat eredményei) • Magyar fényképészek gyermekfotói (Rónai, Pécsi, Székely, Révész, és Bíró) • Gyermekruhák: osztrák és magyar tervezőnők reformruhái • Művészi bábszínház4 3 TÉSZABÓ Júlia 2011. 85-93. 4 NÁDAI Pál 1914. 184
