Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Harcsa Tiborné: Az Ovodamúzeum

Az 1846. évi téli közgyűlésen sok szó esett már arról, hogy külföldön célszerűnek bizonyult a kisdedóvodákban a nők alkalmazása a férfiak helyett. Az óvóképzés ölelje fel a dajka-képzést is.17 Különös elkésettség. Brunszvik Teréz már 1829-ben nyilatkozott erről. Az első óvónő mégis csak 1858-ban kerül a képző intézetbe - Vitatkoznak az óvodák elnevezéséről is, 7-8 elnevezés is felmerült.

Különféle szakfolyóiratok: Kisdednevelés, Magyar Gyermeknevelés, módszertani útmutatók, s egyéb dolgok demonstrálják a képzés múltját. A fenti könyveknek, szakfolyóiratoknak, verses és mesekönyveknek a Rákosi-érában pusztulniuk kellett. Vagy teherautókkal hordták a zúzdákba, vagy a kisebb községi óvodák udvarán kellett felgyújtani őket. Bűnük a keresztény szellemiségük és az erkölcsi és hazaszeretetre neveléssel való foglalkozásuk volt. Megjegyzem, hogy az állami óvodák is keresztény szellemiségűek voltak, de mindig felekezeteken felüliek. „Fohász: Szeress engem /Jó Istenem! /Szülőimet /Tartsd meg nekem! /Oltalmazzad/Kiss tanyánkat, /Áldd meg - áldd meg/ Szép hazánkat! (Molnár Mária)

Magyar vagyok, magyar. Magyarnak születtem /Magyar nótát dalolt a dajka felettem. /Magyarul tanított imádkozni anyám /És szeretni téged édes magyar hazám!"18

Magánóvoda

A szegény falusi, állami és tömeges óvodai kiállítással szemben az 1930-as évekből magánóvodai blokkot rendeztünk be. Polgári ízlésvilágot tükröz a kis enteriőr. Több kisebb bútor: Thonet ülőgarnitúra, neogót ebédlőszekrény és néhány társa. 10 gyerek a maximum, akit felvesznek, mert akkor nem kell engedélyt kérni és adót fizetni. Saját és szüleik játékaival nyílnak meg ezek az óvodák és az akkor igen divatos Montessori módszerrel foglalkoztatják a gyerekeket. Eszköztárának nagy része látható múzeumunkban.19

17 VÉGH József 1937. a 31., b 33.

18 PERES Sándor 1908. 15.

19 MONTESSORI Mária 1930. 6.

168