Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Harcsa Tiborné: Az Ovodamúzeum

Harcsa Tibomé AZ ÓVODAMÚZEUM „A múltai nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor a mienk, ha ismerjük. ” (Sütő András) Ez a gondolat indított el az 1970-es években arra, hogy próbáljam meg ösz- szegyüjteni a magyar kisdedóvás még fellelhető régi tárgyait: játékokat, foglal­koztató eszközöket, képeket, mesekönyveket, szakkönyveket, dokumentum értékű fotókat és okmányokat. Felsőfokú tanulmányaim nem adtak korrekt felvilágosítást - neveléstörténetből sem - a magyar óvodatörténetről. Ezért is akartam bemutatni óvónő kolléganőimnek és az egész országnak a - sok esetben dicsőséges - magyar óvodatörténetet. A magyarországi kisdedóvás történetét 1828-tól 1960-ig mutatja be az Óvo­damúzeum. Brunszvik Teréz személyében nem­csak az első magyar óvodaalapítót, hanem Közép-Európa első óvodaalapítóját tisztelhetjük. „Budán a Krisztinaváros­ban, édesanyja Mikó utcai házában 1828. június 1-jén nyitotta meg csendben Brunszvik Mária Terézia grófnő első, kisgyermekeknek szánt nevelőintézményét, ahogy a neveléstörténet számontartja, az első magyarországi óvodát. Eleinte csak 11 kisgyermek jár ide, de decemberben már 151 gyermeknek állítja barátnőivel - a német divat alapján - az első karácsonyfát, melyet a szegény gyermekek itt látnak először. 1829 márciusában kezdte meg működését egy másik intézmény a budai Felsővárosban. Tíz nappal később a lipótvárosi, majd június 13-án a vízivárosi intézet nyílik meg. Vidéki városok közül Besztercebá- 1 1. kép. Brunszvik Teréz és a grófi gyerekek ruházata. Ovodamúzeum, Martonvásár. Vécsy Attila felvétele. 1 BILIBOK Pétemé - SEBESTYÉN Istvánné - ZIBOLEN Endre 1984. 5. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2013.

Next

/
Oldalképek
Tartalom