Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Kapitány Orsolya: A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi játékgyűjteménye

babakészítő Török Emőke, aki 1998-2007 között a Babavilágszövetség nemzet­közi versenyein mindig helyezést ért el, és a hazai versenyeken is a legjobbak között szerepelt. Amikor 2001-ben a Global Doll Society (GDS - Babavilágszövetség) tagja­ként ismét díjazott (II. helyezett) lett a versenyre készített „A kis gyufaárus lány” című munkájával, úgy döntött a szakág, hogy bemutatja Török Emőke tevékeny­ségét, de úgy, hogy párhuzamba állítja a lányok kedvelt időtöltését, a babázást. A gyűjteményi babák és Török Emőke babái között 60-70 év távolság van. Közös jellemzőjük, hogy mindegyik csak textilből készült. Míg a régebbi darabokat a gyerekek készítették esetleg kis segítséggel, addig a babakészítő előre megtervezi minden alakját, sőt pedagógusként olyan családmintát is kitalált, mely az okta­tásba is bevonható. O egyéni alkotóként, specialistaként készíti babáit. A vég­eredmény azonban ugyanaz. Gyermekek játékszerei lettek, lesznek, melyek nagy segítséget nyújtanak a személyiség fejlesztésében, a felnőtté válás folyamatában. A Baba régen és ma című kiállítást is vándoroltatta a megyei múzeum, hogy minél több óvodás és iskoláskorú gyermek megismerhesse a megyében. Intézmé­nyünk nemcsak vitt, hanem fogadott is gyermekjáték kiállítást. A Száz baba erdélyi viseletben című kiállítás 1997-ben érkezett Kaposvárra. A Jóbarát című erdélyi gyermeklap pályázati felhívására 1970-71-ben 250 viselet érkezett, amiből a zsűri 140-et ítélt hitelesnek. Több helyen bemutatásra került az anyag Romániában, majd a sepsiszentgyörgyi múzeumba került. 1974-ben egy részét, majd 1996-ban a többit is a kézdivásárhelyi múzeumnak adták. A múzeum néprajzkutatója, Szabó Judit 100 db babát válogatott ki, amelyeket vándorkiállí­tás keretében Magyarországra hozott. A híres Zsuzsi és Andris babák Székesfe­hérvár, Veszprém, Budapest, Hatvan, Gyöngyös, Szeged, Salgótarján és Kecs­kemét mellett Kaposváron is bemutatásra kerültek. Játékkészítő kézművesek a 20. század végén, a 21. század elején Somogybán A mesterséget kitanultak közül a fazekasokat, mai nevükön kerámiakészítőket kell megemlíteni. Az elmúlt évtizedekben többen foglalkoztak azzal, hogy felelevenítsék a 20. század elején működő fazekasmesterek által készített játéko­kat. A felnőttek által használt kerámiák mintájára készített edénykék (fazék, tál, korsó, tejesfazék stb.) mellett megtalálhatók voltak a gyerekeknek készült különböző formájú sípok, fütyülök, perselyek is. A gyűjteménybe Ficzere Mátyás és Kapitány Julianna fazekas, népi iparművészektől kerültek be ilyen jellegű darabok, melyek jól kiegészítik a korábban gyűjtötteket. A főzött fűzfavessző is lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekek részére játékok készüljenek. Kakas József kosárfonó, népi iparművész kézműves foglal­156

Next

/
Oldalképek
Tartalom