Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Kapitány Orsolya: A Rippl-Rónai Múzeum néprajzi játékgyűjteménye
A néprajzi gyűjtemény és fejlesztői A Rippl-Rónai Múzeum jogelődje, az 1909-ben alakult „Somogymegyei Múzeum Egyesület”, 1914-ben tartott közgyűlésén sürgette a néprajzi, népművészeti tárgyak gyűjtésének minél hamarabb történő megkezdését. A feladattal az 1913- ban alelnökké választott Gönczi Ferencet bízta meg.2 Az alelnök 1914-1923 között tanfelügyelői munkáját, hivatalos iskolalátogatásait kapcsolta össze tárgygyűjtéssel, melyeket szinte kivétel nélkül ajándékba kapott. Az egykori tanító korán felfigyelt a gyermekek maguk készítette játékaira, a gyermekek életmódjára. Nyugállományba vonulása után, a múzeumi egyesület elnökeként, intenzív munkába kezdett. 1923-1927 között faluról-falura járta a megyét, összegyűjtve több ezer darab tárgyat, köztük játékokat is és „Somogy megye községeinek népies gyermeknevelési módját, s az azokhoz fűzött sokféle szokást ”.3 Gyűjtéseinek eredményét 1937-ben a Somogyi gyermek című kötetben jelentette meg. A feltárt adatok szerint ebben az időszakban 308 db játék került a múzeumba, melyek között fiúk és lányok által készített darabok egyaránt voltak. A fából és más növényi részekből, textilből, papírból előállított játékok többsége a felnőttek tárgyainak kicsinyített mása volt, viszonylag kevés volt azoknak a száma, melyek korábbi korok játékkultúráját idézték (pl. Paprika Jancsi). A lányok felnőtté válásában fontos szerepet betöltő babák is szép számban kerültek a gyűjteménybe, melyek közül többnek az öltözete az egyes somogyi települések (pl. Csököly) 20. század eleji népviseletét tükrözte. A beérkezett anyagot Gönczi nyilvántartásba vette, húsz főcsoportba sorolta a játékokat, külön megnevezéssel, azon belül sorszámmal ellátva az azonos fajtákat (pl. I. Ásók: 1. 2. 3. stb.). A babákat település szerint vette számba. A játékokról a leltárkönyvbe és a tárgyak leírókartonjaira is tusrajzokat készített, a babák viseletét kiszínezte, szinte fotóminőséget produkálva a játékokról. Sajnos a begyűjtési helyükről konkrét adatokat nem tüntetett fel, a legtöbbnél csak annyit, hogy származási hely: Somogy megye iskolái és azt, hogy ajándék a különböző iskolák tanulóitól. 2 GÖNCZI Ferenc (Rádó, 1861 - Kaposvár, 1948) tanító, tanfelügyelő 1912-ben került Somogy megyébe. Néprajzi gyűjtései közül addigra már megjelent a Muraköz és népe című munkája (Budapest, 1895) és dolgozott a Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetésén (Kaposvár, 1914) 3 GÖNCZI Ferenc 1937. 5. 148
