Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Bodnár Zsuzsanna: A Sóstói Múzeumfalu népi gyermekjáték gyűjteménye, időszaki kiállításai

rákkal együtt készültek. Kukoricaszár volt a tehénfogat, az iga, a borona, a szekér alapanyaga, de készítettek belőle gémeskutat, itatóvályút, különböző emberalakokat is.

Számtalan különböző nagyságú és formájú állatfigurát készítettek gabonaszárból, gyékényből, vesszőből, kukoricaszárból és -csutkából is; kötözve, fonva, hurkolva, illetve más technikákat is felhasználva.17

3. kép. Gyékényszarvas. Nyíregyháza. Sóstói Múzeumfalu. Ltsz.: 2001.19.7. Boros György felvétele.

Legegyszerűbben a gyékényparipa, gyékényszarvas, gyékénymadár volt elkészíthető. A tengeri- vagy napraforgókóróból készült a kóróbika, a kóróborjú, a kór óló. A nádparipa nem volt más, mint egy rúd, seprünyél vagy faág megülése, meglovaglása. A háziállatok másik nagy csoportját a fából faragott, esztergált, festett formák alkotják. Előfordulnak önálló és kiegészítő játékszerként is. Gyakori a ló kisszekérrel. A képen látható játékfogat a máriapócsi búcsúból származik. A játékszekerek, a hintók és a talicskák szerkezetükben és díszítésükben is igen változatosak.

17 NAGY Mari - VIDÁK István 1998. 39.

140