B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Horváth László: Emléksorok a gyöngyösi nagytűzről

Horváth László EMLÉKSOROK A GYÖNGYÖSI NAGYTŰZRŐL Másfél évtizedes gyöngyösi történész-muzeológus létem alatt magam is elfogadtam, többször leírtam, hangoztattam, hogy a Monarchia időszakában a helyi városfejlődésnek, várostörténetnek három meghatározó, tragikus sajátossága a filoxéra, a várost elkerülő vasút ügye és a nagy tűzvész.

1 Kissé távolabb kerülve térben és időben, más szemszögből úgy látom, hogy ezek a tényezők valóban gyökeresen, alapjaiban alakították a város helyzetét, de nyilván nem mindegyik kizárólagos gyöngyösi specialitás. A filoxéra legázolta a korabeli magyar borvidékek szinte mindegyikét. Ez a szomorú tapasztalat sok száz magyar település tragédiája ekkor. A közlekedésben betöltött szerep, mint az urbanizáció, a városi szerepkör egyik motorja is közismert. Az elszalasztott vasúti lehetőségekről, s annak folyományaként jelentkező háttérbe szorulásról sokat írhatnának, mondjuk a nagykállói, balassagyarmati, de akár jászberényi történészek is. Ami viszont valóban - szomorú megállapítás - tényleg gyöngyösi sajátosság, az a - mondhatni rendszeres — tűzvész tragédiája. A tűzvész joggal áll a város történetének kitüntetett helyén, már maguk a kortársak is mérföldkőnek tekintették. Ez a város valóban nem ugyanaz a tűz előtt és a tűz után. Gyöngyösön ért az országban talán legmarkánsabban véget a nagyszüleink által oly sokszor emlegetett „régi boldog világ", mert egyszerűen eltűntek azok a házak, terek, utcák, helyszínek, hol az 1917 előtti élet zajlott. 1917. május 21-én, azaz 95 éve pusztította el a várost a tűz. A történetét, okait már sokszor megírták, lassan könyvtárnyi irodalom áll a rendelkezésünkre. Szerepét mégsem lehet túlhangsúlyozni. Mert bár kicsit meghökkentő, de a város újkori történetét leginkább a tűzvészek alapján lehet korszakolni. Magam pár apró adalékkal tudom csak gazdagítani az eddigi kutatást, pár apró kiegészítéssel, melyek más irányú helytörténet-kutatás kapcsán kerültek felszínre, s egy a tűz hatására keletkezett vers közreadásával. Az egykor nyomtatásban is megjelent költeményt a szemtanú Pátzay György írta, s műve Gyöngyösön a két világháború között 1 HORVÁTH László 1998. 45. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 20JI. 239