B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Csiffáry Gergely: Egy vállalkozó nagybirtokos nemes Heves megyében, Beniczky György és családja tevékenysége a XIX-XX. században
Wessely Károlynak számottevő szerepe volt Heves megye gazdasági életében a XX. század elején. Ez a bécsi nagyvállalkozó alapította a bélapátfalvi cementgyárat 1908-ban. A jelentős csehországi birtokai mellett, tőkéjének egy részét Magyarországon fektette be, s megszerezte Szilvásvárad határában a 9000 kh kiterjedésű erdőuradalmat, s 1904-ben pedig Márkus Ágoston üzlettársával Beniczky Györgytől megvette a későbbi egercsehi bánya szénvagyonának kitermeléséhez való jogát. Üzleti kapcsolatai révén 1906-ban elérte azt, hogy a Magyar Államvasutak 1908-tól 5 évre, évi 260 000 tonna egercsehi szén vásárlására tett ígéretet. A szenet és a Szilvásváradon kitermelt fát azonban nehézkes lett volna közúton szállítani. Ezért vette tervbe, hogy Eger és Putnok közt vasútvonalat építtet. Wessely miután megszervezte a Magyar Agrár- és Járadékbank (a későbbi Magyar-Olasz Bank) pénzügyi támogatását, még 1907-ben megalakította az Eger-Putnok Helyiérdekű Vasúti Rt-t, amelynek ő lett az elnöke. A környék falvainak is érdekében állt a vasútépítés, ezért a megvalósításhoz szükséges tőke növelésére részvényeket jegyeztek, a vasútvonalhoz szükséges községi földeket pedig, kedvezőbb áron adták el a vasúttársaságnak. Miután a vasút 1908-ra elkészült, létrejöttek a kedvező feltételek ahhoz, hogy Wessely a Bél-kő kiváló tisztaságú mészkövére alapozva cementgyárat építsen Bélapátfalván, amely 1910-re felépült. 5 4 Később, 1918. január 1-től az egercsehi szénbánya és az apátfalvi cementgyár egy közös vállalatként működött tovább. Beniczky György hosszú és kitartó munkával elérte, hogy 66 éves korában megvalósulás közelébe került a terve, amikor 1906. december 27-én megalakult a kőszén kitermelésre az Egercsehi Kőszénbánya Részvénytársaság, amely a következő évben hozzákezdett a bányalétesítéshez. A földesúr tisztességes feltételekkel kötött haszonbérleti szerződés alapján 1907-től évi 10000 korona bérleti díjat, a terrágium jog alapján a családja évi 500 tonna úgynevezett terrágium szenet kapott 1945-ig, míg Beniczky György a megalakult Rt. igazgatósági tagjaként is a vállalati jövedelem élvezője lett. Beniczky Györgytől a bányaüzemhez, épületekhez és egyéb létesítményekhez szükséges földterületet katasztrális holdanként eltérő áron vették meg a bérlők. így a szántóföldért 1000 koronát, a rétekért és a völgyekben lévő szántókért 1200 koronát, szőlőért 3600 koronát, míg a legelő és erdőterületekért kataszteri holdanként 600-600 koronás vételárat fizettek a bérlők. 1918-ig, vagyis 78 éves koráig irányította személyesen a család pénzügyeit, ekkor visszavonult és a fiainak adta át a terepet. 1926. május 7-én kelt a Pestvidéki Királyi Járásbíróság ítélete, amelyben Beniczky György és felesége az eddig a nevükön és tulajdonukban lévő bányatelkeket a fiaik, Elemér, György és Aladár nevére íratták. 5 5 5 4 KOVÁCS Béla 1996. 111. 5 5 Az irat eredetije Beniczky Péter (Eger) gyógyszerész tulajdonában van. 224
