B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Varga Zoltán: A Kárpát-medence filogeográfiája - rövid összegzés

Varga Zoltán A KÁRPÁT-MEDENCE FILOGEOGRÁFIÁJA - RÖVID ÖSSZEGZÉS Bevezető gondolatok A földtörténet legfiatalabb periódusának, a negyedidőszaknak az őskörnyezettani-őslénytani kutatása hazánkban jelentős hagyományokkal rendelkezik. A pollenszelvények vizsgálata és a kisemlősök csontmaradványainak feltárása mellett a szilárd külső héjjal bíró puhatestűek kutatása voltak azok a fő irányok, amelyek az adott időszak fínom-rétegtani elemzését lehetővé tették. A hazai negyedidőszak malakológiai kutatásának jelentős állomása volt az 1995-ben megjelent összegző munka (Fiiköh, L. - Krolopp, E. - Sümegi, P.: Quaternary malacostratigraphy in Hungary. Malacological Newsletters (1995) Suppl. 1: 1-219.). Ezek a kutatások nemcsak az adott időszak őskörnyezettani rekonstrukciójának alapját képezik, hanem kiindulópontjai a legmodernebb eszközökkel végzett evolúciógenetikai-filogeográfiai vizsgálatoknak is. Ez alkalomból az utóbbiak eredményeiről szeretnék rövid összefoglalót adni, megmutatva, hogyan épülnek legújabb eredményeink elődeink és kortársaink alapozó munkáira. Filogeográfia: általános alapelvek A populációk szerkezetének két, egymással kölcsönható komponense a demográfiai struktúra és a genetikai struktúra (Slatkin 1987; Roderick 1996). A demográfiai és genetikai módszerek kombinációja olyan alapvető populációs szintű folyamatok vizsgálatát teszi lehetővé, mint a migráció és génáramlás, a szelekció és a drift, a populációk túlélése, illetve kipusztulása. Ezeknek a folyamatoknak az elemzésével tárhatjuk fel az elterjedési területek szerkezetét és történeti-evolúciós dinamikáját. Az elterjedés-dinamikai folyamatok genetikai markerekkel történő vizsgálatát nevezzük fil o geo gráf iának (Avise 1994, 1999; Avise & Hamrick 1996), Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2011. 73