B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Kis Katalin: 150 éve született Lányi Ernő

Lányi 1892-ben jött Egerbe. Családjával először a Makiári Hóstyán laktak, társaságuk, barátaik főként a tanártársak közül kerültek. Barátságot kötött Gárdonyival is, ebből a barátságból fakadtak a Gárdonyi-nóták és a Göre-nóták. 1899-ben az egri érsek egy esztendőre Regensburgba küldte egyházzenei tanulmányainak folytatására. (Lányi egri éveiről később részletesen szólunk). Egerben szokatlanul hosszú időt, kilenc évet töltött. Innen 1901-ben Miskolcra ment (újra!), ahol is zeneiskolát alapított, városi dalkört vezetett. A dalköri próbáknak olyan hírük támadt, hogy még olyanok is eljártak - csak hallgatni - a próbákra, akik nem is muzsikáltak semmilyen együttesben. 1906-ban költözött Szabadkára, itt élt azután élete végéig. Szabadkán is alapított zeneiskolát, de a város számára a Szabadkai Filharmonikus Zenekar létrehozása volt az a tett, mellyel a város történetében kitörölhetetlen nyomot hagyott. A zenekar és az Iparos Dalárda alapítójának emlékét máig ápolják a városban. A Dalárda utódja a ma is működő Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület, mely ebben az évben több hangversennyel, konferenciával, koszorúzással emlékezik névadójára. Lányi Szabadkán fejezte be aktív pályafutását, itt is halt meg 1923-ban. Kosztolányi Dezső a Nyugat hasábjain emlékezett rá: „Boltozatos koponyája, sűrű-fekete szemöldöke, széles mozdulata a régi romantikusokat juttatta eszembe". Ugyanitt: „Megjelenése pedig átalakítóan hatott az egész városra. Két művész lakozott benne: egy zeneszerző, kit mindenki ismert, s egy költő, kit csak kevesen ismertek. "

3 Művei közül kiemelkednek a kórusművek. Elete során több mint 30 pályadíjat szerzett, az országos kardalpályázatokat rendre Lányi-opusz nyerte, főként népdalokra jellemző, vagy verbunkos melódiákkal. Férfikaraiban újfajta hangot hozott a műfaj repertoárjába. Dalai alapján Szabolcsi Bence Kodály Zoltán előfutárának nevezte. Zongoraművei között sok az oktatási célú mű, de jelentősek lírai hangú darabjai is. Zeneszerző, zeneesztéta, tanár és karmester volt. Elete során sok városban dolgozott, kitűnő szervező tehetsége révén hamar egy-egy közösség zenei életének meghatározó személyiségévé vált. Lányi Ernő egri éveinek dokumentumai

4 Lányi Ernő 1892-ben érkezett Egerbe s kezdett dolgozni Főszékesegyházi karnagyként. Emellett tanárként is tevékenykedett, valamint átvette az Egri Dalkör vezetését is. E három tevékenység abban a korszakban a városon belül teljes 3 Nyugat, 1923. 8. szám. 4 A Szabadkán elhangzott előadás szerkesztett változata. 413