B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Szalainé Király Júlia: Dávidkáné és Az öreg tekintetes - A hétköznapi történéseken túlmutató sorsok Gárdonyi kisregényeiben

a történések hordozzák a mű dinamikáját, mozgalmasságát, hanem a jellemek megnyilvánulásai, az egyéniségek között feszülő ellentétek, a jellembeli különbségek okozta konfliktusok. Rendkívül sokatmondóak azok a rövid részletek, amelyek a történés helyszínéül szolgálnak. Részletesen írja le a várost, az öreg tekintetes eladott otthonát, a doktor lakását, a fontosabb szereplők életterét, (pl. Az agg Mayer vagy az özvegy órásné otthona.) Ezek a leírások a szereplők jellemzésének fontos kellékei, illetve részei annak az írói törekvésnek, hogy a valóságot átfogóan, a maga sokoldalúságában ábrázolja, így téve érzékletessé az olvasó számára. Gárdonyi elbeszélői nézőpontnak a mindentudó szemlélő, láthatatlan kívülálló szemszögét választja. Ez ad számára remek lehetőséget ahhoz, hogy többször kommentálja az eseményeket, illetve a különböző értékeket átfogóan értelmezze. „Nem is illett az alakja se oda: fekete attilában volt, és szürke magyar nadrágban. "

26 „A vacsorán nem is volt más vendég, csak még két férfi. Az egyik fiatal, a másik öreg. A fiatal a szépasszonynak a férje: alakra elegáns, cigányosan barna, máskülönben komoly francia professzor, aki a jobb kezén mindig fekete kesztyűt visel. Valami ifjúkori viadal nyomát takargatja vele. "

2

1 „Hogy a koma, (a francia professzor) frakkban jött el, ez még inkább furcsította az öregúr attiláját és egyéb ódonságait. De maga az öregúr nem érezte ezt. Neki inkább a frakk lehetett furcsa. (Persze nem mondta. Teljes életén falusi ember volt, sose látott másképp frakkot, csak pincéren.) „Amint az öregúr az ablakon át megpillantotta az eget, megörvendezett. Régen hiányzott neki, hogy az eget lássa. A falusi ember megszokta, hogy a felhőket vizsgálja, este meg a holdkeltét is lássa olykor. "

2

8 A cselekmény szövése egyszerű, kronologikus sort követ, a múlt csak egy-egy rövid utalással, szinte észrevétlenül csúszik be a mindennapi események közé. A történések leírása részletes, minden fontosabb mozzanat tanúi lehetünk, a kisregény első felében szinte napról napra, olykor óráról órára követhetjük. Ahogyan egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Csurgó Károly nem tud beilleszkedni a pesti életbe, nem csak erőfeszítése - és a családtagok erőfeszítése - válik mind hasztalanabbá, hanem az események leírása is szaggatottabb, töredezettebb lesz. Több csúcspontot ábrázol Gárdonyi, s ezek a további történésekben mindig változásokat, s új hangszíneket hívnak elő. Az első ilyen csúcspont Csurgó Károly megérkezése. Élénkséget, új reményeket, új elképzeléseket hoz a családba. Az események gyorsan követik egymást, a hangulat elnéző, vidám. Ez a jókedv aztán 2

6 GÁRDONYI Géza 1971. 14. 2

7 Uo. 13. 2

8 Uo. 92. 405