B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Kriston Vízi József: Mindennapi és csudás élővilág Esterházy Pál nádor XVII. századi verseiben

„Laknak belinek is szoros havasokban, Jauzok is vannak hideg országokban, Kiknek orvosságok vagyon ő lábokban, Valóban is bíznak nagy gyorsaságokban. " - azaz bölény és hiúz a két, vad hegyi körülmények között is leleményes állat, mely az 1600-as évek folyamán még jócskán tenyészett a Kárpát-medencében. A vadkan (azaz a vaddisznó) is két strófát kap - talán nem véletlen, hisz Esterházy hadvezéri és költői példaképe, Zrínyi Miklós történelmi tragédiájában is ott szerepelt és szerepel mai napig, mint közismert. Farkas, ló, szarvas és dámvad, őz és vadkecske kerül a kiváló vadász hírében is álló Pál herceg pennája alá logikus sorrendben (CLXXVIII-CLXXXIIL). „Szemes hejúzok is nagy hegyekben laknak, Bojtos mókusok is az fákon ugrálnak, Külömbféle majmok mély likakban vannak, Jövevény emberrel szépen nyájaskodnak. " E versszak - a majom szerepeltetése okán - azt a gyanút veti fel bennünk, hogy Esterházy valamely európai uralkodói udvar vagy exotikus vadaskertben (is) látott élményeit eleveníti fel, vagy csak és valóban az elsősorban a fák rejtekét s azok ágait használó állatok panorámájába sűrítette mindezt. A kedvelt és sokféle célra használatos kutyák sereglete, illetve a vadfogás úri és hétköznapi eljárásai három versszakot is kiérdemelnek művelt szerzőnktől: „Flandriai kopó mint űzi rókáját, Sebes agárka is kergeti ő nyulát, De nagy szelindek is követi ő borzát, Vadász is puskával meglesi vidráját. Kurta farkú tacskók fürjészni mint mennek, Csaptató vasakot nesteknek mint vetnek, Macskák egereket kévánsággal lesnek, Lombos kuvaszok is farkasnak mint esnek. Kedves kutyácskákot asszonyok ölében Szemléld, tartják őköt mely nagy kényességben, Tengeri nyulacskák'

2 földnek mélységében 1

2 A tengeri házatlan csigákhoz tartozó faj lenne szerintünk, bár meglehet, hogy a tengeri hörcsög értelme lenne itt. 392