B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Kriston Vízi József: Mindennapi és csudás élővilág Esterházy Pál nádor XVII. századi verseiben

S hogy hol és milyen körülmények között született ez valamint a következő versfolyam? - arra az alábbi strófa utal: „ Hogy Lánzér várában volnék betegségben, Magamat érzeném lenni nehézségben, Noha nem juthatna az jó egészségben, Mégis eztet szerzém egy kis könnyebbségben. " A helynév könnyen beazonosítható volt: Lánzsér (németül Landsee), egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban; az 1620-as évek közepétől már az Esterházy-család főúri birtokrésze a nőül vett Dersffy Orsolya révén. 2. Az földi állatokról való versek című ének 23 szakaszból áll." „ Vadaknak királya, mit gondolsz, ki légyen, Ki az többi között igazságot tégyen, Többinél okosabb, erősebb is légyen? Higgyed, az oroszlány méltán elöl mégy en.... " kezdődik elöljáróban, s tán - ma sem lenne - véletlen, hogy ezt az oroszlán vezeti be, két versszakkal jutalmazva (CLXVII-VIII.). Műveltségét és széles körű ismeretségét e körben is így osztja meg olvasóival a gyengélkedő, de gyors-tollú Pál herceg: „Magas elephantok laknak Afrikában, Nagy rhinocerosok széles Indiában, Unikornisok is szép Jáponiában, Más sokféle vadak vannak nagy Chinában. " Majd „tarka párduc" és „borzas medve" jó a rímes lajstromban, kik a vadászok rettegett, de kedvelt zsákmányaként is szerepelnek (CLXXI-CLXXIL). Vad ökör, s hasonlóan könnyen tajtékzó bika, meg bial (azaz bivaly) szerepel a könnyen haragra gerjedő nagytestű és veszélyes szarvú négylábúak között, s a vörös színnel való „hergelődés" (tév)képzete itt is hangsúlyosan szerepel. 1

1 RMKT XVII, 12.,125. sz. 391