B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Kriston Vízi József: Mindennapi és csudás élővilág Esterházy Pál nádor XVII. századi verseiben

Ezek Kovács Sándor Iván megjelölése szerint úgynevezett „katalógus-versek", azaz a művelt szerző számba veszi ismeretei szerint a szűkebb vagy tágabb környezet élő világának fontos vagy tudni illendő elemeit. 1. Az égi madarakról szóló ének 24 versszakot tartalmaz. „ Tékéntsed az nagy sast, madarak királyát, Ki az többi között elnyerte az pályát, Az levegőt hajtja, mint szélvész az gályát, Sebes sugárival járja fölyhők alját.... " - kezdődik az ének, majd a gerincesek egyik legnépesebb osztályába tartozó madarak (Aves) következő fajai kerülnek bemutatásra: strucc, daru („Kik nem szűkölködnek nádasban éléssel, Fejér tollat adnak faolaj kenéssel"). Egy közös versszak ekként jut többeknek: „Nézzed, fejér hattyúk vízben mint úszkálnak, Külömféle kacsák jégen mint csúszkálnak, Hosszú nyakú gólyák békákat vájkálnak, Nagy torkú gödények

5 habot hajtókáinak. " Kertekben kevélyen sétálgató páva kap egy teljes (ötödik, illetve a CXLVII.) versszakot. Ezt követően ismét egy több madárra vonatkozó strófa (a CXLVIII.) következik: „Mint kákognak gémek, mikor sólymot látnak, Mint üvöltnek baglyok, mikor rárót

6 látnak, Mint futosnak tyúkok, mikor héját látnak, Szarkák is mint félynek kerecsent hogy látnak. " Ezután Vénusz kedvelt galambocskáját s Cupido (Ámor) ölelgette sebes karvolykáját énekli meg versszaknyi terjedelemben a nemes költő (vagy házi-verselője?). 5 Tulajdonképpeni pelikán, mely a Pelecanidae félék családjába tartozik. 6 Pandionidae. 388