B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Gy. Gömöri Ilona: Marci Hevesen - Egy helyi szólás folklorisztikus hagyományai
Ettől kezdve Zöld Marciról sorra születtek a népdalok, balladák. 1817-ben már az ország valamennyi vásárában árulták a „Zöld Martzi és szeretője nótáji, és egymástól való bútsúzások" című ponyvát. Zöld Marci neve nemcsak a szóbeli hagyományban maradt fenn, hanem korabeli tárgyakon is. Egy 1933-ben készült mángorló feliratán ez olvasható: „Szép volt az Mulatság Orczy Kortsmájában, Még Heves Vármegye nem akatt nyomában, Végan volt Zöld Marczi Híres Palatinszki, És az Betskereki, Lásd, hogy fizették ki. " A helyi hagyományban egy külterületen lévő dombhoz kötődik Zöld Marci alakja. Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét a Vesszős (domb) választotta el, melyen egy csárda is volt. A betyár itt szökött át a szomszéd vármegyéből Hevesbe, mivel a pandúrok a vármegye határán át már nem üldözhették. Neve alapján szintén tekinthetnénk a szólás Marcijának Heves megye leghíresebb betyárját, Vidróczky Mártont. Sok történet szól a XIX. század közepén élt betyár mulatozásairól, féktelen természetéről, vakmerőségéről. Alakjával ponyvafüzetek is foglalkoztak. Nevéhez énekes szájhagyomány is kapcsolódik a betyárköltészet sztereotip formuláival, melynek egyik változatát Kodály Zoltán is feldolgozta a Mátrai képek c. munkájában. 1 4 3. Marci - mint Rosenfeld Márton zsidó kereskedő E variáció szerint Marci Rosenfeld Márton zsidó kereskedő, hevesi lakos volt, aki 1840-ben Egerben, hivatalos ügyeinek intézése közben hunyt el. Az ő síremléke az egri Hatvani hóstyán lévő zsidó temető első, névvel és évszámmal jelzett sírköve. Végrendeletében 500 Ft-ot hagyott a temető fenntartására. 1 5 Az állítás - mely szerint Marci azonos Rosenfeld Mártonnal - először az 1950-es évek elején látott napvilágot Kolacskovszky Lajos tollából. A Heves Megyei Népújságba írt egy cikket, mely címében a szólást tartalmazta, a magyarázatot pedig az ismertetett módon fűzte hozzá. Később több egri vonatkozású kiadvány átvette feltevését. A történet napjainkban is él az egriek köztudatában. 1 6 Gyűjtésem idején ezt a történet-variációt Hevesen nem ismerték. 1 4 SZÁNTÓ Imre 1956. 477-491.; KÜLLŐS Imola 1988. 124-144. www.betyarvilag.eoldal.hu 1 5 A történet-variáció szövege a források által rekonstruálva, a szerző megfogalmazásában. Köszönettel tartozom Dr. Szecskó Károlynak az információk átadásáért. 1 6 EHRENFELD Artúr 1975. 29., GUSZMANNÉ Nagy Ágnes - PETERCSÁK Tivadar - MISKOLCZI László 2007. 154. KOVÁCS János 1996. szept. 14. Dr. SZECSKÓ Károly előadása: Egri séták... a zsidó temetőben, www.tveger.hu 2010. jún. 23. 362
