B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Gy. Gömöri Ilona: Marci Hevesen - Egy helyi szólás folklorisztikus hagyományai

A szakirodalom alapján adatolható Marci-alakok: Szent Márton, Zöld Marci betyárvezér, Rosenfeld Márton zsidó kereskedő. A szájhagyományban a gyűjtés idején a következő változatok éltek: Csavargó, elszegényedett zsidó ember, Forgó Márton cipészmester, Szedlák Márton gazdálkodó, lusta nemesifjú, zsidó kereskedő. Az egyes változatokban megjelennek Heves város korabeli életének karakterisztikus vonásai: a nemes családok és kúriáik, Szent Márton mint a templom védőszentje, a dologtalan bárói sarj, a zsidó kereskedő, a cipészmester, a hevesi dinnye, a Zöldhordó vendéglő. A Marci-hagyomány alakja tehát sokféle, látszólag egymáshoz nem illő komponensből áll össze. Ami összekapcsolja a variánsokat az, hogy a bennük szereplő Marci-alakok egy-egy jellemző társadalmi típust jelenítenek meg. Heves történelmében főként a XIX. század végétől a XX. század közepéig terjedő időszakra jellemző a társadalmi megosztottság. Az egyes társadalmi osztályok elkülönültek egymástól, pl. külön egyesületeik, külön szórakozási alkalmaik voltak. Ennek tudata annyira rögzült az emberekben, hogy nem is kívánkoztak a más rendűek-rangúak társaságába. A Marci-történetekben megfigyelhető, hogy minden társadalmi réteg létrehozta a saját Marci alakját. Az iparosok Forgó Márton, a gazdálkodók Szedlák Márton, a zsidó értelmiség Rosenfeld Márton, Krausz Márton és elszegényedett társuk alakjában, a nemesurak az elszegényedett ifjú, a nincstelenek a csavargó Marci és Zöld Marci alakjában. A történetek nem egységesek. Szerencsés esetben - a szájhagyományban élőknél - alkalmam volt hangban is rögzíteni egy-egy történetet. Máskor a megszerzett információk alapján én magam fogalmaztam meg a néhány mondatos történetet. Az írásban fennmaradt variánsok rövidek, és „szárazak", mert hiányzik belőlük a „mesélés" mozzanata. A sokféle változat folklórszövegekként nem vethető össze. 1. Marci - mint Szent Márton, a hevesi templom védőszentje „A templom neve Márton, és nagyon sokat költöttek rá. Ezért mondták, Szent Márton, azaz Marci nem csinál semmit, csak könnyen él. Az 1970-es évek végén földrajzi nevek gyűjtése során - mint falucsúfoló - került elő az a változat, mely szerint Marci maga Szent Márton, a templom védőszentje. Szent Márton a középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, jólelkűsége, felebaráti 1

0 PELLE Béláné 1980. 91. 360