B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Császi Irén: Népi játék, mint kulturális hagyomány - A forgóhinta hagyományos változatai
Végezetül térjünk vissza a forgóhinta hagyományos változatainak kérdésköréhez. A hagyomány új jáéledésére tettünk kísérletet az abasári kutyasutu újbóli felállításával. Hiszen szellemi örökségünk részét alkotják azok a népi játékok is, melyek már csak az idősebb generáció emlékében élnek tovább. Abasári játékrekonstrukciós kísérletünk Sári Sinkalovics Sarolta tanárnő gyermekkori emlékeinek elmondása alapján valósulhatott meg. A Sinka portáról előkerült kellékek segítségével újból felállítottuk a kutyasutut. A rekonstrukció az alábbi lépések szerint történt: - gödörásás, kb. 80 cm mélységben, - a kocsitengely gödörbe helyezése, - patakkő hordása a gödörhöz, - a kocsitengely körberakása, gödörbe ékelés patakkővel, - a kerék ráhúzása a kocsitengelyre, - létra ráhelyezése a kocsikerékre, - a létra és a kocsikerék összekötözése. A kutyasutut hajdani használói avatták fel újra, majd a gyerekek vették birtokba. Alapszabály: a keréktalpra ülve, menetiránnyal megegyezően, a létrafokra ülve, közép irányban fordulva kell elhelyezkedni. A forgás sebességét szédülés esetén érdemes csökkenteni, vagy megállítani. A játék újbóli felállításával alkalmat teremtettünk a hagyomány átadására és átvételre, a hagyományozó generáció és az újabb nemzedék jelenlétében. „A kutyasutu úgy tudott seregni mint régen, ez volt a legjobb játék" 7 4 - így emlékezett vissza gyermekkori élményeire az idősebb generáció. Az új nemzedék, pedig a jó játék felfedezésének véget nem érő örömével vette át elődei érzéseivel együtt, megújuló játékát. Ritkán adatik meg ilyen pillanat a kutató életében, egy eltűnt hagyomány feléled, s napjaink örömteli részévé válik. Erre képes a játék, melyre a legjobb befogadó s éltető közeg a gyermekközösség. A kísérlet kiváló bizonyíték volt arra, hogy még napjainkban is újjáélednek a játékhagyományok, ezért érdemes újragondolni, új szellemben továbbépíteni, finomítani, abban a közegben melynek valaha természetes része volt a kutyasutuval való szédítő játék (10-16. kép). A továbbiakban a fenti Heves megyei típusok részletes leírását közlöm a Dobó István Vármúzeum Néprajzi Adattárából, (DIV NA), az MTA Zenetudományi Intézetének gyűjteményéből (MTA ZTI), és saját gyűjtésből. 7 4 Ak. Fülöp Jánosné Magyari Matild sz. 1932. Gy. Császi Irén 2011. 344
