B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Császi Irén: Népi játék, mint kulturális hagyomány - A forgóhinta hagyományos változatai

A kutyabitó szóösszetételnél a bitó, utalhat arra a pásztorok körében használt oszlopra, amelyhez a máshonnan elbitangolt állatot hozzákötötték, addig, amíg gazdája érte nem jött.

6

2 Vagy a bitófa, pellengér, szégyenfa áll a jelentés mögött, az-az oszlop, amelyhez az elítéltet hozzáláncolták, s ez által megszégyenítették.

63 A kutyasutu igen elterjedt megnevezés területünkön. Abasáron, Markazon és az egri borvidéken a szőlőfeldolgozás eszközét, a szőlőprést, sutunak nevezik. Sutulni megyünk - mondják szüret idején.

6

4 Mindkét eszközre jellemző a körforgás. A kutyasutu legkorábbi fellelhetőségére Abasárról van adatunk, a 19.század közepéről, Sári Sinkalovics Sarolta nagyapja, ki 1896-ban született, emlegette a kutyasutut, amit a nagyapja készített számára

6

5 (4-5. kép). 4. kép. Játékhagyományozódás. A markazi kutyasutu készítője, Keszthelyi Jánosné mesél a játékkincs egyik kis örökösének. A szerző felvétele, 2010. A játék ideje az adatok szerint a nagyböjti, húsvéti, tehát tavaszi időszakra jellemző. Húsvéttól oldódik fel a böjti tilalom, a fiatalság mulatsága, a tánc és szórakozás időszaka kezdődik. Van adatunk a nagypénteki játéról is, „Ördöglovazni 6

2 SZABADFALVI József 1977. 292. 6

3 TÁRKÁNY Szűcs Ernő 1981. 226-227. 6

4 Ak. Sári Sinkalovics Sarolta sz. 1929. Gy. Császi Irén 6

5 Ak. Sári Sinkalovics Sarolta sz. 1929. Gy. Császi Irén 340 5. kép. Markazi kutyasutuzás csuhébabákkal. Keszthelyi Jánosné munkája. A szerző felvétele, 2010.