B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Császi Irén: Népi játék, mint kulturális hagyomány - A forgóhinta hagyományos változatai

formálódott a gyermekközösség? A kérdésre Gazda Klára az esztelneki gyermekvilág néprajzi monográfiájával és Lázár Katalin Népi játékok és Gyertek, gyertek játszani! sorozatával válaszol a leggazdagabban. A játékkincs hagyományozódásának folyamatát újraélhetjük, ha megszólaltatjuk a játékokat jól ismerő idősebb generációt. Pár éve alkalmam volt találkozni az abasári Sári Sinkalovics Sarolta tanárnővel, kinek segítségével ez évben, gyermekkori emlékei alapján újra felállítottuk a forgóhinta, azaz kutyasutu abasári változatát. Saci néni kertjében az eltelt 70 év óta újra forgott a kutyasutu, örömteli gyerekarcok és visongó hangok tükrözték a játék közös élményét. Ezúton is köszönetet mondok érte.

2 A készítés mozzanatait film- és fotófelvételekkel rögzítettük, interjúkkal dokumentáltuk a játékhoz kapcsolódó emlékeket és az újjáéledés pillanatait, immár egy új generáció katartikus érzéseivel. A forgóhintázás Heves megyei elnevezései, a felállításhoz szükséges eszközök és a hozzá kapcsolódó játékmódok emlékének életben tartására tesz kísérletet az alábbi tanulmány, leginkább azért, hogy a hazai játéktervezők és játékot készítők újragondolják, s újraalkossák a mának. Lázár Katalin a népi játékok típuscsoportjainak létrehozása során a forgóhintázást a mozgásos játékok közé s azon belül a különféle ügyességi és erőjátékokhoz sorolta. A forgás hintával elnevezésű csoportot az MTA Zenetudományi Intézet típusrendszerében a 4.2.212.0/20 típusszám jelöli. Az ide sorolt játékoknál a játszás örömét maga a mozgás adja, a hozzá társuló eszköz, a hinta csak kísérője a játéknak. 3 Kriston Vízi József a palóc kutatás során Nógrád, Heves és Borsod megyék húsz településén végzett népi gyermekjáték kutatásából ismerteti a hintázás körforgós változatát.

4 A hintaformákat és a hintázás szokásait ugyancsak ő veti össze a közép-kelet-európai párhuzamokkal.

5 Kiss Áron forgó malom leírásában Heves megyéből a kutyasutu csányi elnevezését említi.

6 Lajos Árpád az ördögmotolla sajókazinci (Borsod megye) leírását is ismerteti.

7 Nyikómenti változatáról, a szerencsekerék és cserkabala működéséről József Dezső ad leírást és rajzot.

8 A Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok kötete az ördögló rajzos és énekes változatát közli Manga János Nyitra megyei gyűjtéséből.

9 Vankóné Dudás Juli a népmű2 Sári Sinkalovics Sarolta tanárnőnek, hogy megteremtette a játék rekonstrukciójának feltételeit, Grósz Zsolt építészmérnöknek, dr. Veres Gábornak és Tanyi Sándornak az újraalkotó munkáért, valamint az abasári Aba Sámuel Általános iskola 4. osztályos tanulóinak és Fülöp Andrea tanárnőnek. 3 LÁZÁR Katalin 1990. 577. 580., uő. 1997. 106. 4 KRISTON Vízi József 1989. 526. 5 KRISTON Vízi József 2005. 45-50. 6 KISS Áron 1984. 471. 7 LAJOS Árpád 1941. 132-133. 8 JÓZSEF Dezső 1943. 521-537. 9 BARTÓK Béla, KODÁLY Zoltán 1951. 16-17. rajz: 713. 328